BAMA

– A legfrissebb statisztikák szerint tavaly decemberben és idén januárban is mintegy kétszer annyi ingatlan cserélt gazdát, mint amennyi az elmúlt esztendők hasonló időszakában – tájékoztatta lapunkat dr. Horváth Csaba igazságügyi ingatlanszakértő.

A számok hátterében az áll, hogy az érintettek közül sokan nem a devizahiteleket kiváltó új, forint alapú hitelek felvételében látták a megoldást, hanem jelzáloggal terhelt házukat, lakásukat értékesítve teremtették elő a végtörlesztéshez szükséges pénzösszegeket. Egy-egy ilyen megoldás sokszor dupla forgalmat generált, hiszen többen gondolkodtak úgy, hogy megszabadulva a nagy banki tehertől, inkább kisebb ingatlanban teremtik meg saját és családjuk életterét.

A szakértő szerint a január végi határidő közeledésére spekuláló vásárlók átlagban 6–10 százalékot alkudtak az ingatlanok árából, de egy-egy szorult helyzetben lévő eladó, vagy nagyobb értékű ingatlan esetében előfordult a 15–20 százalékos árcsökkenés is. Mindennek következtében a pécsi Kertvárosban például ötmillió körül is cserélt gazdát kétszobás panel, zöldövezeti családi házhoz pedig 20–23 millióért is hozzá lehetett jutni. Külön kategóriát képeznek a szinte „eladhatatlan” jelzáloggal terhelt vidéki házak: sok tulajdonosnak nincs szíve megszabadulni a millió alá taksált ingatlanától.

– Több szakmabéli társammal még mindig azon a véleményen vagyok, hogy az árak további, 3–5 százalékos csökkenése várható. Mindez nemcsak a piacot jellemző pénztelenséggel, a szegényes és nem praktikus hitelkínálattal, a kiforratlan új lakástámogatási szisztémával támasztható alá, hanem azzal is, hogy még mindig nincs egyensúly a korábbi ingatlanpiaci árrobbanás miatti tarifák és a reáljövedelmek között. Ráadásul mintegy 100 ezer bedőlt, hiteles ingatlan piacra kerülése is várható – mondta dr. Horváth Csaba.

Nem csak hitelből

A végtörlesztő ügyfelek háromnegyede nem igényelt forint alapú hitelt azért, hogy rögzített árfolyamon ki tudja fizetni devizakölcsönét. Jelentős részben még csak nem is a saját ingatlaneladásából származott az elszabadult árfolyam terheitől mentesítő forrás. Bár erre vonatkozó hivatalos adatok és információk nincsenek, szakértők szerint nem bankban tartott saját és családi összefogásból származó megtakarítások, pénzek segítettek.

További lehetőség az árfolyamrögzítés

Akik lemaradtak a végtörlesztés lehetőségéről, azok az úgynevezett árfolyamrögzítés intézményétől várhatnak megoldást kedvezőtlen devizahiteleik ügyében. A várhatóan áprilisban megnyíló kezdeményezés lényege, hogy a hitelesek a jelenleginél kedvezőbb, alacsonyabb árfolyamon, például 180 forinton számított svájci frankon törleszthetik tartozásukat, és közben a két árfolyam közötti különbség két külön számlán gyűlik.

A felhalmozott öszszeg kamatait az állam és a bank állja fele-fele arányban, a devizahitelesnek csak a rögzített árfolyam feletti tőketörlesztést kell állnia. Erre csupán a kedvezményes bankközi kamat szerinti pluszt kell fizetni, ha lejár az árfolyamrögzítés időszaka. Ezzel egy átlagos adós 59 ezres törlesztője 41 ezer forintra csökkenhet. Ráadásul a kormány kezdeményezte, hogy a korábbi 2016-os futamidő helyett 2017. június 30-i lejárattal vehessék igénybe a lehetőséget a rászorulók.

Tulajból bérlő

Az erőn felül hitelt vállalók számára egy másik lehetőség is adódhat: az állam által létrehozott Nemzeti Eszközkezelő intézménye. Lapunk információja szerint Baranyából már csaknem kétezer ügyfél érdeklődött annak lehetőségéről, hogy a szervezet megvásárolja házát, lakását, a korábbi tulajdonos pedig bérleti díjat fizetve maradhat lakásában. A konstrukció indulását sürgeti, hogy április 1-jével lejár a kilakoltatási moratórium.

A baranyai napilapra ITT fizethet elő!