BAMA

Országosan általános visszaesés jellemezte a lakásépítéseket az év első háromnegyed részében, és ez alól nem volt kivétel a régió, azon belül Baranya sem. Megyénkben az év első kilenc hónapjában mindössze 226 lakás épült, egyharmadával kevesebb, mint tavaly ebben időszakban. Érdekes fejlemény, hogy ez az országos átlagnál valamivel kedvezőbb helyzetet jelez, mivel az ország egészében ugyanekkor 38 százalékos csökkenés következett be.

Az építkezések – a korábbiakkal megegyezően – ezúttal is a városokra, azon belül elsősorban Pécsre összpontosultak. Ennek megfelelően az új otthonok 77 százalékát a városokban, ezen belül csaknem kétharmadát a megyeszékhelyen adták át. A falvakat továbbra is visszafogott építési kedv jellemezte, erre utal, hogy mindössze 31 község gyarapodott új építésű lakásokkal, 89 százalékukban azonban az év első háromnegyed részében egyáltalán nem folyt építkezés.

Érdekességként említhető, hogy a városok között is egyre több ilyen település akad, ezúttal Mágocs, Pécsvárad, Sásd, Sellye és Szentlőrinc volt e tekintetben „fehér folt”. A falvak közül kizárólag Nagykozár és Pellérd emelhető ki, ahol ez a fajta beruházási tevékenység viszonylag élénkebbnek ítélhető, előbbiben kilenc, utóbbiban öt új otthont vettek birtokba tulajdonosaik. A többi község csupán egy-két új építésű lakással gyarapodott az esztendő első 9 hónapja során.

 

Inkább saját célra építkeznek

Igen jelentős mértékben módosult a vizsgált időszakban az építtetői kör. Míg a tavaly szeptember végéig átadott lakásoknak több mint felét vállalkozások, 42 százalékát pedig magánszemélyek finanszírozták, addig az idei esztendő első három negyedévére a vállalkozások szerepvállalása 35 százalékra zuhant vissza, miközben a magánszemélyeké 65 százalékra ugrott. Ha nem is ilyen markáns a változás, de ez az átalakulás nyomon követhető az építések céljában is. Az értékesítésre szánt lakások aránya 49-ről 42 százalékra, a saját használatra készülőké pedig 51-ről 58 százalékra módosult. Mindez azt mutatja, hogy az üzleti célú lakásépítés visszaesett.

A vesztes iparág

Baranya megye építőipari teljesítménye 19,7 milliárd forint volt az első kilenc hónapban, több mint 10 százalékos visszaesést mutatva. A termelés nagyságrendje a nagyobb hányadot (63%-ot) kitevő épületek építésében mérséklődött kevésbé, az egyéb építmények (közmű, út, híd) építése 18 százalékkal esett vissza. Figyelemre méltó folyamat, hogy az idei éven belül az építőipari teljesítmény az első negyedévben 3, a másodikban 7, a harmadikban 18 százalékkal maradt el az elmúlt év hasonló időszakitól. Az egy lakosra jutó építőipari termelés értéke 50 ezer forint volt a megyében, ami kétharmada az országos, négyötöde a Budapest nélkül számított országos átlagnak.

A KSH jelenti: érdekességek Baranyából

A lakásépítési adatokkal együtt számos egyéb érdekességet is közölt legújabb adatsorában a Központi Statisztikai Hivatal. Baranyában 2011. szeptember végéig 2387 gyermek jött a világra, ami az országosnál nagyobb, 5 százalékos csökkenést mutat. Az év első kilenc hónapja során 3788 fő hunyt el, mintegy 2 százalékkal kevesebb, mint az előző év hasonló időszakában. Mindebből fakadóan némileg lassult a népesség fogyása a megyében.

Folytatódott a házasságkötések számának évek óta tartó csökkenése is. Baranyában az év januártól szeptember végéig terjedő időszakában mindössze 1064 pár kötött házasságot.

Ebben az évben a megyébe összesen 159 ezer vendég érkezett szeptember végéig mintegy 372 ezer vendégéjszakára. Mind a vendégek, mind a vendégéjszakák száma jelentősen elmaradt az egy évvel korábbitól, előbbi egyötödével, utóbbi 23 százalékkal lett kevesebb.

Baranya megyében az év első kilenc hónapjában a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél együttesen csaknem 80 ezer fő állt alkalmazásban.

A teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi nettó átlagkeresete 119400 (ezen belül a fizikai dolgozóké 94 200, a szellemi foglalkozásúaké 146 000) forint volt, átlagosan 2 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál.