BAMA

A kormányzat január 1-jével hatályba lépett rendelkezése szerint a nyolc órában dolgozó munkavállalóknak járó legkisebb bér havi bruttó 93 ezer forintra nőtt. A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve szakképzettséget igénylő munkakörökben a garantált bérminimum 108 000 forint lett.

Megyénkben a legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (átlagosan is csak 110 000 forint), illetve az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység (116 000 forint) körében dolgozók keresik, de jellemző a minimálbér az egészségügy, valamint a feldolgozó- és az építőipar munkaterületén is. Az ezekben az ágazatokban gazdálkodó vállalkozások mindegyike számára kötelező a kormány által meghatározott bruttó 93 ezer forintos minimum kigazdálkodása és kifizetése.

A minimálbér jelentős emelése (tavaly 78 500 forint volt) nemcsak az említett ágazatoknál, hanem számos más szektor fizikai munkaköreiben okozhat bérfeszültséget, hiszen esetleg a magasabb beosztásban, vagy hosszabb munkaviszonnyal egy munkahelyen dolgozó munkatársak is joggal várhat(ná)nak el nagyobb öszszegű korrekciót.

Ami az idei béreket illeti, a tapasztalat szerint a munkahelyek nagy részénél még nem indultak meg a soros emelés mértékét meghatározó bértárgyalások. A privát cégvezetők zöme a gazdasági helyzetre tekintettel nem is derűlátó a kérdésben.

Megkérdeztük: emelik-e idén a béreket?

Horváth Zoltán, a Pannon Volán Zrt. vezérigazgatója:
– A Volán-társaságok hagyományosan ágazati szinten folytatják a bértárgyalást a szakszervezetekkel, így lesz ez most is. Az biztos, hogy cégünk az érintett dolgozók számára biztosítani fogja a kormány által előírt bérkompenzációt – ennek forrására, ha kell, pályázni is fogunk –, a béremelés mértéke ugyanakkor még nem látható.

Hirth Ferenc, a Kontakt Elektro Kft. ügyvezető igazgatója:
– Nálunk egyetlen fizetés sincs a minimálbér közelében, így minket ez a része nem érint a dolognak. Mindig igyekszünk rendezni munkatársaink bérét, de az emelés összefügg cégünk eredményességével. Nem tartom szerencsésnek az előírásokat, van, amikor a munkahelyek megőrzésének is örülnünk kell.

Dr. Hargitai János, a Baranya Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja:
– Esetünkben egyszerű a képlet, hiszen a kormányzás működésének megyei szervezeteként ránk automatikusan érvényesek az ezen a téren hozott határozatok is. A hivatal munkatársai számára esedékes emelés, illetőleg kompenzáció forrását az államháztartás biztosítja majd részünkre.

Segít az állam

Ahhoz, hogy az adóváltozások miatt ne csökkenjen senkinek a nettó bére, azoknak, akiknek a bruttó bére nem éri el a havi 216 805 forintot, az adójóváírás kivezetése miatt kieső jövedelmét kompenzálni kell – az erről szóló törvény is január 1-jén lépett hatályba. Szankcionálják a béremelés elmulasztását: azok a munkaadók, amelyek nem emelik a munkabéreket annyira, hogy a nettó öszszeg ne változzon, két évig nem indulhatnak közbeszerzésen, és kizárják magukat az állami támogatások köréből is.

Jó hír a munkaadóknak, hogy a béremelés elmulasztása esetén bírságra nem kell számítaniuk. A jogsértés megállapítása alól akkor mentesül egy munkáltató, ha igazolja: a munkavállalóinak kétharmadánál végrehajtotta az emelést.

A vállalkozások járulék-jóváírással, azaz új nevén szociális- adó-jóváírással csökkenthetik kiadásaikat, de csak akkor, ha minden egyes dolgozó bérét olyan arányban emelik, hogy a nettó érték nem csökken. A kormány mintegy 100 milliárd forintot különített el erre a célra. A munkaadói szervezetek szerint azonban az elvárt béremelést még így sem sok vállalkozás tudja kigazdálkodni idén.