BAMA

A megye legnagyobb foglalkoztatójaként számon tartott Pécsi Tudományegyetemen a dolgozók több mint egyharmadát érinti a kompenzáció.

– Intézményünk 6740 embert foglalkoztat, akik közül 2326 fő számíthat a kormány által ígért fizetéskiegészítésre – tudtuk meg Krutki Józsefnétől, az egyetem gazdasági vezetőjétől.

  A klinikákon sok nővér keresete csökkenne – már közölték, hogy érkezik a fizetéskiegészítés

Az intézménytől kapott információk szerint a bérkiegészítésben részesülők száma meghaladja az ezret az egészségügyi, valamint a felsőoktatási profil területén működőknél is – ideértve a központi irányítást, tehát a gazdasági főigazgatóságot, a rektori hivatalt, egyéb kiszolgáló szervezeteket –, illetve további 130 fő érintett a közoktatás (gyakorló általános és középiskolák, óvodák) területéről.

A jogosultak számát és az ebből keletkező kötelezettség nagyságát jeleznie kellett az intézménynek, amit a szaktárca elszámolás alapján térít meg. A PTE már az idei januárra járó kompenzációt is kifizette dolgozóinak.

– A kormányhivatalban nem lesz olyan tisztviselő, aki kevesebb bért kapna, mint tavaly – szögezte le kategorikusan Hargitai János, a Baranya Megyei Kormányhivatal vezetője. Az ugyancsak nagy létszámot, több mint 1360 főt foglalkoztató hivatalban szintén a kormány által megszabott rend szerint jutnak hozzá a kiegészítéshez a dolgozók.

Nem tartozik a kormányhivatal kötelékébe, de központi fenntartású intézményként érvényes az állami garancia a Nemzeti Adó- és Vámhivatal régiós és megyei egységeinek érintett dolgozóira is.

Más a helyzet az állami tulajdonú gazdasági társaságokkal, például az erdészetekkel, ahol a kabinet döntése szerint saját hatáskörben kell kigazdálkodni a kompenzációhoz szükséges forrást. Mint az erdészeti cégek szakszervezete jelezte, a juttatás sorsát rendezték is, ugyanakkor a társaságok kinyilvánították, hogy ez plusz-teherként jelentkezett gazdálkodásukban.

Az egyházak is kérik az állami közreműködést

A 16 százalékos szja-kulcs bevezetése után a probléma abból adódott, hogy egy meglehetősen széles jövedelmi sávban – nagyjából bruttó 290 ezer forintig – béremelés szükséges ahhoz, hogy a gyermektelen munkavállalók nettó havi fizetése ne csökkenjen néhány ezer forinttal a 2010-eshez képest. A közszférában és a többségi állami tulajdonú vállalatoknál a kormány előírta a szükséges mértékű emelést, így ott elvileg senkinek nem csökkenhet a fizetése.

A közigazgatásban kilátásba helyezett bérkompenzáció kapcsán az egyházak is egyeztetést kezdeményeztek a kormánnyal, ugyanis egyházi alkalmazásban is sokan vannak, akiket hátrányosan érintett az egykulcsos adó bevezetése. Erre egyelőre nem reagált a kabinet. Elemzők szerint a legnagyobb problémát a versenyszféra érintett munkavállalóinak helyzete jelenti. A kormány ugyanis hiába kezdeményezte az úgynevezett „bérkommandó” működését, jogi eszközei nincsenek a bérkiegészítés kikényszerítésére – mégis van több olyan cég, amely jelezte, emeli a fizetést.