BAMA

Darthon1. köszönöm, ahol vágták, ott nincs szén, és a régi tárót láthatták, ami a mészégetőkhöz vezetett, akkor megnyugodtam. Láthatták még az Antal-táró fölszakadását is. Ha megnyílik a mészkőbánya, szívesen látlak ott. Érdekes lesz, ha már a nyitóárkon túl lesznek. Az 1000 ppm az 1 kg/tonna, az számított jó eredménynek, 95% fölött volt a kihozataluk, príma szakemberek voltak az ÉDÜ-sök. A természetes ércben 0,72% az U235, a paksi töltethez ha jól emlékszem 3,6%-ra kell dúsítani. Egyébként pedig minden bányászati technológiának vannak sajátosságai, amelyek hatásai tanulmányozhatók, nincs ebben ördöngő.

17. Loxodonta az Urán bánya fénykorában az ÉDÜ (Ércdúsító Üzem) végezte az urán kinyerését a kőzetből. Egy tonna urántartalmú kőzetből 10 deka urán kinyerése már jó eredmény volt. Viszont ehhez nagyon sok meddő kőzetet is ki kellett termelni. A mechanikai törés után savazással marták szét a követ. Mindez nagyon környezet szennyező művelet amelynek eredményeképpen ma a Tortyogói vízbázis, amely Pécs ivóvízbázisa, fokozatosan elszennyeződik. Az uránt hazai viszonyok mellett kb. 50%-ig tisztították meg, ami egy kilogramm un. sárga porban 50 deka uránt jelent. Ezt szállították ki a Szovjetunióba, ahol a további tisztítást végezték, ami nagyon nagy energia igényű eljárás. Tehát az urán kibányászása önmagában nem nyereséges és környezet szennyező.
" a Wildhorse nem a klasszikus mélyműveléses bányászatban gondolkodik, hanem felmerült az érctartalom föld alatti lúgos vagy vizes technológiával történő kinyerése és felszínre hozatala." A fenti eljárást nem ismerem, de nem valami bizalomgerjesztően hangzik. Ahogy a Verespataki aranybánya ciánszennyezése során kiderült egy cég simán fel tud szívódni, ha balhé van. Na ezért vannak fenntartásaim velük szemben.
14. krtekova nemrég ott vágták az erdőt a barátomék és a beomlott vágatok egészen jól kivehetők voltak a felszínen. Valóban külterületen volt. De Pécs-bányatelepen nem. Ott nagyon sok bányakáros épület van. Ha a sok egymás feletti széntelepet mind elégetik a mélyben, annak biztos lesz felszíni kihatása.

16.
Az előbb említett urán ára 1982 és 2006 között 45 USD/kg alatt volt, tehát valószínűleg racionális intézkedés volt bezárni a mecseki bányákat.

16.
"Ha jól tudom az urán nemhogy aranyárban van, hanem annál jóval magasabb a piaci ára."

Kolléga, butaságokat beszélsz.
A bányászott urán 238 ára (a helyszínen) nominál 110 USD-ba kerül/kg.
Az arany ára tegnap előtt pénteken 1730 USD/uncia, azaz 61022 USD/kg volt.

PS.
E heti adat, hogy 150 USD/kg alatt nem érdemes uránbányát nyitni.

Arról nem is beszélve, hogy a paksi atomerőmű éves fűtőanyag szükséglete 42 tonna és jelenleg azt is vesszük valahonnan, valószínűleg az oroszoktól.
Nekünk nem érné meg a fűtőanyagot előállítani? Gondolom, hogy az igényelt mennyiség nem 42 tonna urán, hanem a fűtésre előkészített állapotban van szükség ekkora mennyiségre.

Régi motoros és Darthon1!

Szinte biztos, hogy szakmai szemmel jól látjátok a helyzetet, jómagam még amatőr sem vagyok a kérdés megítélésében. De ha az ausztráloknak megérné kitermelni a szenet és az uránt is, és vállalják a bányakár költségeit is (épp a napokban olvastam, hogy Dinnyeberkinél nagyobb mennyiségű uránt találtak) akkor nekünk miért nem éri meg, akár úgy is, hogy a kitermelt mennyiség egy részét világpiaci áron eladjuk? Ha jól tudom az urán nemhogy aranyárban van, hanem annál jóval magasabb a piaci ára.

Egy-két dolgot én is szeretnék mondani! Magyarországon a bányászat fejlődése az 1960-as évektől 1980-ig, nem jöhetett volna létre, ha az akkori Szovjet (Orosz) hatalom nem diktálja. Miért is? Nézzük! Mecseki fekete szén: Előfordulása: a föld tektonikai mozgása következtében, a mecseki széntelepek feldarabolódtak, összetörtek. Ennek következtében a bányászata, körülményes, gépi művelésre alkalmatlan. Marad az embert próbáló kézi művelés. Szén minőség: Kokszolható, magas fűtőértékű, de vasgyártásra szinte alkalmatlan, mert nagyon magas a kén tartalma.Marad az energetikai felhasználás, ami viszont az akkori energia árak mellett gazdaságtalan volt. Urán. Ezt is az oroszok miatt kellett bányászni, mert valóban jó minőségű az itt található érc, de ugyanakkor az előfordulási helye, nagyon kicsi, csak lencsékben fordul elő. Ennek egyenes következménye a drága bányászata. A rendszerváltással meg is szűnt. Sorolhatnám a magyarországi bányákat, hogy melyik milyen gondokkal küzdött. Még egy példa: Dunántúli barnaszén és bauxit bányászat. Az egész középhegység bauxit és barnaszén telepei karsztvíz alatt vannak. A bányászatuk emiatt nehéz, drága, és környezet romboló. A bauxit is az orosznak kellett. Mivel a bauxit telepek kísérője a barna szén, egyértelmű, hogy először ezt bányásztuk ki.Sajnos, nekünk nincs normálisan bányászható ásványi vagyonunk, ezért kénytelenek voltunk és vagyunk idegen befektetőknek eladni, a véleményem szerint nem is olyan nagy és könnyen bányászható készleteinket eladni.

Darthon1, Nagymányokon külterületen volt a bánya, az aknák beomlott száján (max. pár 10 m2)kívül hol és milyen felszínsüllyedésről tudsz? Egyébként a fellazulás sem biztos, hogy kiér a felszínre a természetes felboltozódás, az üreg "öntömedékelése" miatt. A 30° pedig erős túlzás, még laza, pergő homokban sem annyi. Becsüljük a dupláját, és még így is óvatosak voltunk.

Re 8. szvoboda!

"A bánya nem azért zárt be hajdanán, mert a gonosz nyugat azt akarta, hanem mert az akkori világpiaci energiaárak mellett többe került a fenntartása, mint amennyi bevételt termelt."

De azt is vedd figyelembe,hogy 1990-94 között az akkori kormány nem engedélyezte a szén termelői árának emelését!
Sőt,az állami támogatást is az 1990-es szinten befagyasztotta!
Ami csak részben volt jogos,mert a fürdővízzel együtt a gyereket is kiborította.
A mélyművelési kitermelés helyett ami vitán felül is gazdaságtalan volt,a kűlszíni kitermelést meg kellett volna tartani!
Amit Darthon írt, abban igaza van!

11. morder ha egy mélyben lévő helyről kiveszek valamit, akkor kb 30 fokos felfelé szélesedő kúp alakú lazulási zóna jön létre. Lehet, hogy évtizedek múlva, de jelentkezik a felszíni deformáció, amit a jog bányakárnak nevez. Ott ahol állékony a kőzet, például az urán bánya nagy sürüségű homok köveinél is jelentkezik ez, csak később, amikor az erózió miatt a fejtések fedő kőzetei megroppannak. Ha nagy mélységben folyik a kitermelés érthetően később jelentkezik ez a lazulás, de jelentkezni fog. Lásd Pécsbányatelep, Istvánakna, Vasas bányaüzem, Nagymányoki mélyművelésű bányák feletti részek. A felszíni vizek eltűnése viszont majdnem azonnal bekövetkezik.