BAMA

A tettyei romok sorsára juthat a pécsváradi kolostorvár instabillá vált nyugati falszakasza is, ha nem erősítik meg rövid időn belül a délnyugati bástyát, amely mintegy támasztóelemként működik.

  A várfal egyes részei kritikus állapotban vannak, omladoznak a kövek (fotó: Löffler P.)

Bíró Ferenc polgármester elmondta, a probléma nem új keletű, három évvel ezelőtt 40 millió forintot biztosított az állam a bástya felújítására, azonban látványos előrelépés és falmegerősítés nem történt, mindössze mintegy másfél méter magasságban állították helyre a falak egy részét. A módosított tervek szerint idén kellett volna befejeznie a korábbi vagyonkezelőnek a felújítási munkálatokat, azonban ez nem történt meg. Többek között ezért is döntött úgy a város képviselő-testülete, hogy visszaveszi a vagyonkezelési jogot, ez alapján november közepétől ismét a település rendelkezik a várral.

– A nyugati kettős fal okozza a fejtörést, a középkori várfal stabilan áll, azonban az évszázadokkal később épült barokk falszakasz alapozásával probléma van. A feltárási munkák során közel három méter földet és törmeléket távolítottak el a fal mellől, így az alap jelenleg mindössze ötven-hatvan centiméter mély, ez okozza a problémák egy részét. Tavasszal mindenképpen azon leszünk, hogy a lehető legrövidebb időn belül elhárítsuk a veszélyhelyzetet a vár délnyugati falrészén – mondta a polgármester.

A nyugati falszakasz kutatása most fejeződött be a belső udvarban, két hétig dolgoztak itt a régészek. Az egyik szelvényben több mint háromméteres mélységben érték el az udvar középkori járószintjét. A feltöltés legalján 12–13. századi kerámia- és freskótöredéket találtak, ez alapján a szakemberek szerint szükség lenne egy teljes, átfogó kutatásra is. Nyitottak egy másik szelvényt is a délnyugati saroknál, itt azonban a várfal állapota miatt felfüggesztették a munkát.

A polgármester elmondta, az utóbbi évtizedben több alkalommal is kutattak a régészek a kolostorvárban, és komoly részeredményeket is elértek. A városnak is fontos a kolostorvár állapota, ezért a megerősítésre és a bemutatásra helyezi a hangsúlyt, ehhez pedig további forrásokat is felkutatnak.

Kiemelt körbe került a Zrínyi-vár, jól jön a segítség

Új forráshoz juthat a kisváros kiemelt turisztikai látványossága, a felújításra szoruló vár. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. összesen több mint 2 milliárd forintos összeggel kötött keretmegállapodási szerződéseket a műemléki várfelújítási pályázatok nyerteseivel.

A programnak köszönhetően az elkövetkező évek során a szigetvári vár is megújulhat. A vagyonkezelő még júliusban – röviddel azután, hogy a szigetvári önkormányzat újra megkapta a vár üzemeltetésének jogát – döntött arról, hogy a gondjaira bízott épített örökség megóvása, a pusztuló műemlékek megmentése, illetve a jó állapotú ingatlanok állagának megőrzése érdekében keretmegállapodás megkötésére nyílt közbeszerzési pályázatokat ír ki.

A két tenderen 5-5 nyertes pályázóval kötöttek szerződéseket, arról, hogy a felújítandó műemlékekkel kapcsolatos munkálatokra minden esetben a nyertesektől kérnek árajánlatot, akik a helyreállításokat folyamatosan végzik el. K. E.

Folytatnák a siklósi vár megkezdett felújítását

Majd másfél milliárd forint támogatást nyert a siklósi önkormányzat a vár felújítására két különböző pályázaton, amelyeknek köszönhető felújítási munkák ebben az évben fejeződtek be. A siklósi várra a Norvég Alapból 808 milliót költhettek, de százmilliót a magyar államtól is kaptak a 950 milliós fejlesztésre, a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóságával és Moháccsal közösen beadott, győztes uniós pályázaton pedig félmilliárdos támogatást szerzett Siklós. Felújították egyebek mellett a várudvart, és a múzeumot, ahogyan a homlokzat egy részét is, utoljára pedig egy új látogatóközpontot avattak október végén.

A várkert, valamint a homlokzat felújítása azonban még mindig terv Siklóson, hiszen most kívülről két színe van az épületnek, jól látszik, hol történt eddig felújítás. A rekonstrukció folytatásához hazai, uniós forrásokra és az új Norvég Alapnál is pályáznak. B. A.