BAMA

Az ügyészség szerint Gy. László az ormánsági falvakban élő embereknek – a vádirat alapján több, mint ötven érintettről lehet szó - adott havi ötven-száz százalékos kamatra főként kisebb öszszegeket. Ha valaki nem fizetett, a tartozást „feltőkésítette”, majd a következő hónaptól már az új összeg után követelte a kamatot.

Amint az a bíróságon már az eddigi tárgyalási napokon is kiderült, a kölcsönfelvevők jelentős része – szemben a rendőrségen tett vallomásukkal – már vagy nem emlékszik, hogy kamatot követelt volna tőle a vádlott, vagy arra sem, hogy egyáltalán pénzt kértek volna.
Csakúgy, mint pénteken.

– Nem, nem – mondta például egy beidézett, holtsápadt aszszony, miközben csak ingatta a fejét. – Nem tudok, nem mondok semmit – motyogta alig hallhatóan, mire a bíró közölte, „ez nem kívánságműsor”, és még rendbírságot is kilátásba helyezett.

Fél a vádlottól? – kérdezte a bíró. – Nem – mondta a tanú, aki végül szintén megváltoztatta korábbi vallomását, és kijelentette, a férfi nem kért tőle kamatot, így nem igaz, hogy a felvett százezer forint dupláját kellett megadnia, és egyszer sem fenyegette meg sem a vádlott, sem más.

Végül távozóban, mikor már a keze a kilincsen volt, egy jelentőségteljesnek tetsző pillantást váltott a férfivel, és kilépett a teremből.

Korábban arra is volt példa, hogy egy férfi azt mondta, huszonötezer forintért eladott egy nyilvánvalóan ennél sokkal többet érő házrészt a vádlottnak – fenyegetés nélkül, önszántából.

A tárgyalás további tanúk meghallgatásával folytatódik, vélhetően még idén kihirdethetik az első fokú ítéletet.