„A közfoglalkoztatás önfenntartó irányba mozduljon el”

Új módszert fejlesztettek ki az egyetemen a magyarországi munkanélküliség pontosabb feltárására.

Egyedülálló módszert dolgoztak ki a közelmúltban a Pécsi Tudományegyetem Földrajzi Intézetében a munkaerőpiac pontosabb feltérképezésére. A korábbi statisztikai módszerek ugyanis eddig kizárólag a munkanélküliség területi különbségeire fókuszáltak.

– A mi vizsgálataink ezzel szemben a veszélyeztetettségre helyezik a fő hangsúlyt. Arra keressük a választ, hogy hazánk egyes térségei, települései munkaerő-piaci viszonyaikat tekintve milyen fokú veszélyeztetettséggel rendelkeznek, tehát hogy az ott élők mennyire bízhatnak abban, hogy a jövőben is lesz munkájuk – tudtuk meg a kutatás vezetőjétől, dr. Tésits Róberttől.

– A települések sérülékenységének megismerése – amelynek ötlete a Társadalomföldrajzi és Urbanisztikai Tanszéken folytatott munka során fogalmazódott meg – lehetőséget ad nemcsak a háttérhatások és következmények pontosabb megértésére, de arra is, hogy a jövőben a 2008-ban kezdődő válsághoz hasonló társadalmi-gazdasági változásokra megalapozott „válságmegelőzési” tervvel lehessen előállni. A válság nyilvánvalóan leginkább azokat a területeket érintette érzékenyen, amelyek gazdasága amúgy is törékeny volt – Alpek B. Levente, a modell kidolgozója szerint ennek pontosabb megértésében is segíthet az új módszer.

– A legnagyobb veszélyben azok a térségek vannak, amelyekben a sérülékenység mellé eleve magas fokú depresszió társul – fűzte hozzá a pécsi egyetem doktoranduszhallgatója. – A leszakadó zónákban ugyanis ez nem a kedvező helyzetet rombolja, hanem a nehézségeket mélyíti tovább.

Ha csak a napi hírekből indulunk ki, akkor is adja magát a kérdés: a közfoglalkoztatás nem jelent egyfajta menekülési utat? Tésits Róbert szerint tény, hogy a súlyos társadalmi-gazdasági hátrányokkal küzdő, munkanélküliséggel sújtott településekben, ahol az önkormányzat a legnagyobb foglalkoztató, a rendszeres szociális segélyből élők számára a közfoglalkoztatás jelentheti az egyetlen lehetőséget. A kutatás vezetője szerint azonban a korábbi programok nem javították számottevően az elhelyezkedési esélyeket, nem vezettek munkához, ráadásul nem számoltak a térségi munkaerőpiaci különbségekkel, és nem vették figyelembe az eltérő földrajzi fekvésből és gazdasági fejlettségből fakadó lehetőségeket.

– A területi megközelítés javíthat ezen a helyzeten – árulta el Tésits Róbert. – A kezdetektől elmondható, hogy minél kisebb egy település, annál nagyobb terhet jelent számára a közfoglalkoztatás lebonyolítása.

Megyei Piactér