BAMA

– Egy éve itt még focipálya volt, most meg öt és fél milliárd forintnyi  érték beépítése után itt magasodik a helyén egy XXI. századi tudásgyár – fogalmazott Hargitai János, a megyei közgyűlés elnöke a Dél-dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpont házavató ünnepi szenátusi ülésén. Hozzátette, hogy a 13 ezer négyzetméteres hasznos területű épület tervezésénél, kivitelezésénél nem a beton és a kő formálása jelentette a fő nehézséget, hanem az uniós és a hazai bürokrácia leküzdése. – Kultúrpláza épült itt – jegyezte meg –, mely remélhetőleg konkurál majd az Árkáddal, s idecsábítja egész napokra a fiatalokat.

  A Tudásközpont XXI. századi szolgáltatásokat hoz

– Sem a város, sem az egyetem nem jutott volna el a mai színvonalára a másik nélkül, 600 éves jó viszony van emögött, ennek az eredménye ez a korszerű, gyönyörű létesítmény is, melyben öt könyvtár, a megyei, a városi, az egyetemi központi, a jogi valamint a közgazdaságtudományi kar könyvtára folytathatja megkezdett misszióját – összegzett Páva Zsolt, Pécs polgármestere.

Hogy mit tud maga a ház? Nos, heti 84 órában, naponta 8-tól 20 óráig várja majd az olvasókat, látogatókat. A tanulóterekkel, raktárakkal, folyóirat-olvasókkal rendelkező épületben egy négyszázfős (két kétszázasra tagolható) konferencia- vagy előadóterem is található. Már elkészült az órarend is, a jogi és a közgazdaságtudományi kar élvez itt elsőbbséget, és felváltva tartanak előadásokat. Emellett a gyermekekről sem feledkeztek el, számukra a legfelső szinti tetőkerthez kapcsolódó gyerekkönyvtárat és játszószobát alakítottak ki, továbbá kiállítótér és kávézó-étterem is üzemel a létesítményben.

A kölcsönzés a legmodernebb technikával zajlik, emberi beavatkozás nélkül gépek végzik a nyilvántartást és a regisztrációt. A könyvtártagoknak egységes chipkártyát biztosítanak, s ezek az intelligens „olvasójegyek” a kikölcsönzött könyvek adatainak tárolásán túl fizetésre is alkalmasak.

A házon kívül is tágas a tér, az épület mellett 261 férőhelyes parkoló található, sőt, egy olvasgatásra, pihenésre alkalmas fás liget is tartozik a Tudásközponthoz.

Alapszabály azonban, hogy a könyvtár valamint az egyetem érdekei az elsődlegesek a fenntartás során, más kulturális szolgáltatások pedig akkor kaphatnak helyet, ha idomulnak a működési rendhez.

Az új könyvtárépület majd csak október 22-től várja olvasóközönségét, de a Dél-dunántúli Regionális Könyvtár közösségi terei már megnyitották kapuikat a nagyközönség előtt.

Számítógépekre várva

Egymillió dokumentumot hordtak ide négy emeletre, négy különböző helyszínről. A könyvtári részen berendezték már a polcos részeket, de a számítógépekre még várni kell, így a regisztrációs rendszer csak egy hónap múlva állhat föl, s várhatóan október 22-én indítják a kölcsönzést. Az olvasó egy térben látja majd az összes könyvtár (az egyetemi és a megyei, városi) állományát, egységes rendben telepítik ide a köteteket, a kölcsönzés is hasonló módon zajlik, csupán jogilag különülnek el az egységek.

Egyedülálló alkotás a kaptár kerámiaburkolata

Több mint százmillió forint az összértéke annak a Zsolnay díszburkolatnak, amely a szerdán megnyitott, új Dél-Dunántúli Regionális Könyvtár és Tudásközpontot díszíti. A Balázs Mihály, Kossuth-díjas építész tervezte épületbe Nagy Márta, Ferenczy Noémi díjas, pécsi keramikusművész alkotta a 600 négyzetméternyi, központi tér, több mint 60 ezer darabból álló, 19 különböző színt tartalmazó szivárvány-díszítését.

A Zsolnay kerámia a hat emelet magasságú, központi térként is szolgáló aulát díszíti. A Balázs Mihály Kossuth díjas építész terveihez illeszkedő egyedi, az univerzumot absztrakt módon ábrázoló kerámiaburkolatot Nagy Márta, pécsi keramikusművész tervezte. A mintegy 60 ezer, 12X18 centiméteres, egyenlő szárú háromszögből álló, egyedi tervezésű és kivitelezésű műalkotás Nagy Márta és a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. fél éven át tartó együttműködésével jött létre, felrakása több hónapig tartott. A kész mű értéke meghaladja a százmillió forintot.

A Kaptár Zsolnay burkolata a legnagyobb egyedi tervezésű, egybefüggő kerámiaburkolat a modern magyar építészetben – ehhez hasonló méretű és minőségű burkolatokat a századelőn készített a pécsi gyár. Az új burkolatban immáron megjelenik a Zsolnay egyedi, védett technológiája az eozin is, ám a porcelánmanufaktúra új színeket, árnyalatokat is kifejlesztett a művészi elképzelések megvalósítására. A kerámiadíszítés így a pécsi szakemberek tudását és a helyi művészek kreativitását is megjeleníti a tudásközpontban, de praktikus célokat is szolgál. A speciálisan égetett kerámiák nem igényelnek külön tisztítást, a levegőben szálló por nem tapad meg az anyagon, így a Zsolnay burkolat hosszú éveken át őrzi eredeti ragyogását.