BAMA

A farkasordító hidegnek talán lassan vége, ám az elmúlt másfél hétben tapasztalt igen erős fagy a szőlőültetvényeket is nehéz próba elé állította. Éjjelente volt, ahol mínusz húsz foknál is hidegebb volt az elmúlt tíz nap során. Bár a megye egészét illetően még nem állnak rendelkezésre adatok, a károk talán nem, vagy legalábbis nem mindenütt jelentősek.

Amint dr. Kozma Pál, a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutató Intézetének igazgatója lapunk érdeklődésére elmondta, a most elkészült rügyvizsgálat eredménye azt mutatja, hogy az elmúlt hetekben tapasztalt időjárási viszontagságok nem okoztak katasztrófát. Az intézet területén az európai szőlőfajták esetében a fő- és mellékrügyek 30–70 százalék közötti mértékben károsodtak, ez megfelelő metszéssel korrigálható.

Nagy baj akkor történt volna, ha maguk a tőkék is károsodnak, hiszen akkor az elfagyott törzset vissza kellett volna vágni és a tőkéket újra kellett volna nevelni. Még súlyosabb esetben az ültetvényt újra kellett volna telepíteni. Az igazgató kifejtette, januárban nagyon enyhe volt az időjárás, utána viszont szerencsére csak fokozatos volt a lehűlés, így a szőlő egy edződési folyamatot követően felkészült volt a nagyobb lehűlések elviselésére.

-------------------------------------------------------------------------
Ön elégedett volt-e a hóeltakarítással? Szavazzon a középső hasábban!
-------------------------------------------------------------------------

Hasonlóan bizakodó Nagy Gergely, a villányi hegyközség titkára. Kifejtette, a jó kondícióban lévő tőkék azokon az ültetvényeken, amelyek a fagynak kevésbé kitettek, komolyabb problémák nélkül átvészelhették a hideget, a fagyzugos helyeken viszont valóban keletkezhettek károk. Hasonlóan fogalmazott Hárs Tibor szajki termelő, pécsi hegyközségi elnök is.

Sztráda: kritikus észrevételek az utazók részéről

Több olvasónk is szóvá tette, hogy most, illetve az előző hétvégén nem takarították megfelelően az M6/M60-as autópálya Pécs és Bátaszék közötti szakaszait. Tapasztalataik szerint a sztrádán magasan állt a hó, és emiatt csak nagyon lassú tempóban lehetett közlekedni. Amint a panaszosok fogalmaztak, ezért valóban felesleges volt megvásárolniuk az autópálya-matricát, hiszen ilyen sebességgel a főutakon is haladhattak volna.

 

Az autópálya fenntartója a fentebb megfogalmazottakra válaszul azt közölte, a tél kezdete óta működik az ügyeleti szolgálat, amelynek részeként az üzemeltető munkatársai huszonnégy órás készenlétben állnak, hogy szükség esetén azonnal beavatkozhassanak. Mindkét szóban forgó hétvégén a sztráda téli tisztítási és tisztántartási tervében foglaltaknak megfelelően jártak el, a gépeik folyamatosan tisztították a pályát. A rövid idő alatt leesett nagy mennyiségű hó miatt azonban valóban előfordulhattak olyan időszakok, amikor a közlekedés lelassult.

Zajlik a jég, de továbbra sem állt még be a Duna

A Duna az egész magyarországi szakaszán erősen zajlik, a jég egyelőre csak Bős közelében állt be mintegy 17 kilométer hosszban. Másutt, így Mohácsnál is a vízfelület nyolcvan százalékát borítja jég. A vízjelző szolgálat előrejelzése továbbra is azt valószínűsíti, hogy Dunaföldvár és Mohács között beállhat a folyó, erre akár már kedden sor kerülhet.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság közleménye szerint a szerb–horvát közös Duna-szakaszon a magyar jégtörők folyamatosan dolgoznak a Vukovár és a magyar határ közötti mintegy 100 kilométeres folyószakasz veszélyes gázlóinál, ahol az alacsony vízállás miatt a part menti sávban, valamint a gázlók és a zátonyok környezetében összegyűlt jég törését és kormányzását végzik. Erre azért van szükség, mert az esetlegesen kialakuló jégdugók, jégtorlaszok által felduzzasztott víztömeg nem csak a szerb oldalon okozhat elöntéseket, hanem a hazai Duna-szakasz jeges árvízi viszonyait is befolyásolja. A jégtörők feladata ezért az, hogy a jégtáblák zajlását, leúszását segítsék.

Kérdéses, hogy járna-e kártérítés egy törés után

Egy olvasónk, aki a napokban elesett a Felsőhavi utcában az úttesten, azzal a kérdéssel fordult hozzánk, számíthat-e kártérítésre. Levélírónk súlyos sérülést szenvedett, de a mentő sem tudott felmenni érte, mivel az útviszonyok azt nem tették lehetővé, ezért a kocsihoz hordágyon voltak kénytelenek levinni.
– Egyáltalán nem biztos, hogy a panaszos számára megítélne kártérítést a bíróság – vázolta a kilátásokat dr. Martin Zoltán.

Az ismert pécsi ügyvéd kifejtette, aki másnak kárt okoz, azt meg kell térítenie, de csak akkor, ha nem úgy járt el, ahogy az adott helyzetben
az tőle elvárható. S éppen az „adott helyzet” lehet a kulcs. A hó eltakarítását végzőktől nem várható el például folyamatos havazás esetén, vagy egyéb extrém időjárási körülmények között, hogy az aszfaltot teljesen megtisztítsák. A helyzet hasonló lehet a járdák esetében is, azzal a különbséggel, hogy ott a tulajdonosnak jóval kisebb felületet kell tisztán tartania, így ott a körülmények kisebb súlylyal eshetnek latba.