BAMA

Ritka az olyan hajléktalan, aki arcát és nevét adná egy beszélgetéshez, aki őszintén elmondaná szomorúságait. Vér József ilyen.

– Mennyire hibás abban, hogy az utcára került?

– Csak részben. Édesanyámmal laktunk szép lakásban a pécsi Anikó utcában. Neki volt nyugdíja, én pedig egy darabig a bányánál voltam, majd kétkezi munkásként feketén dolgoztam. Ami az én hibám, hogy a jövővel nem igen törődtem, nem érdekelt, hogy mi lesz holnap. Azt hittem, munka mindig akad. Hát tévedtem... A mama meghalt, én kiöregedtem, s hiába ajánlkoztam, nem kellettem senkinek. Odalett a lakás...

  Vér József azt mondja, a Pécsett működő hajléktalan-ellátás sok mindenben segíti a fedél nélkülieket (fotó: Laufer László)

– Mennyi ideje ennek?

– Talán hét éve már, hogy az utcán élek, illetve vegyesen. Novembertől tavaszig a máltaiak krízisszállóján alszom, nyaranta meg hol a padon, hol a füvön.

---------------------------------------------------------------
Szavazzon a középső hasábban! Ön szerint kinek kell gondoskodnia a hajléktalanokról?
---------------------------------------------------------------

– Keresett munkát?

– Nézzen rájuk – mutatott Vér József a krízisszálló előtti székeken ücsörgő társaira –, ők is mennének dolgozni, ha lenne mit, és akkor nem lehetne ránk lőcsölni, hogy ingyenélők vagyunk. De tudja, köztünk se mindenki egyforma.

– Rokonság, ismeretség van-e?

– A bátyám is hajléktalan, a húgom családban él. A bátyámmal mindennap találkozom.

– Feleség, gyerekek?

– Nem házasodtam, de élettársi kapcsolatom volt egy darabig.

– Maga jól öltözött, tiszta ember benyomását kelti.

– A ruhát, cipőt, alsóneműt a máltaiaktól kapom, mindennap fürdünk, tisztálkodunk rendesen, éjjel tiszta ágyban alszom. Valójában elégedett lehetek, ugye? A priuszom, hogy regisztrált hajléktalan vagyok, és néha a rendőrök ezt nagyon komolyan veszik...

– Hol étkezik, hol talál orvosra, gyógyszerre?

– A máltai krízisszállóról napközben elsétálok a Hársfa utcai népkonyhára, ott van orvos, kapok ha kell, gyógyszert is.

– Tudja-e már, hogy mi lesz a mai ebéd?

– Teljesen mindegy, nem vagyok válogatós. Mindent megeszek.

– Tervei, álmai vannak?

– Mifélékre gondol?... Szerdán megyek felülvizsgálatra, hogy megkaphassam a rokkantnyugdíjat, ami nagyon jól jönne. Azt mondják már megjár, ötvenhét éves vagyok, folt van a tüdőmön.