BAMA

Azt követően, hogy az önkormányzat már tavaly kitiltotta a koldusokat, s így a hajléktalanok egy részét a pécsi belvárosból, a napokban az Országgyűlés is szigorította a rájuk vonatkozó előírásokat. Az életvitelszerűen az utcán élőket százötvenezer forintos pénzbírsággal vagy hatvan napos elzárással sújthatják, ha fél éven belül másodszor büntetik meg őket ugyanezért.

A kormánypárti honatyák által kezdeményezett módosításhoz egyedüli vidéki országgyűlési képviselőként csatlakozott Csizi Péter, Pécs egyik alpolgármestere, aki a Dunántúli Naplónak korábban úgy nyilatkozott, az eddig kiszabható pénzbüntetések súlytalanok voltak. Hozzátette, Pécsett közpénzből évente mintegy háromszázmillió forintot fordítanak hajléktalanok ellátására, jól működő ellátórendszer állt fel, azonban azt is látni kell, vannak, akik nem veszik igénybe a lehetőségeket, s a lakók nyugalmát zavarják.

A szabályozás csak azokban a városokban teszi lehetővé a szigorúbb eljárást, ahol a hajléktalanok ellátása megoldott. Pécs minden bizonnyal ebbe a kategóriába esik, hiszen a szakemberek szerint is a baranyai megyeszékhelyen az országban az egyik legjobban kiépített a rendszer.

– Kétségtelen, hogy a törvény ad egyfajta választ a hajléktalan-kérdésre, de nem ez a célravezető – véli Hajdu Krisztián, a pécsi Támasz Alapítvány szakmai vezetője. – Nem oldja meg a problémát, és többe is kerül, mint az ellátórendszer további fejlesztése és fenntartása – tette hozzá.

Hajdu Krisztián érdeklődésünkre elmondta azt is, az alapítvány által nyújtott szolgáltatások fedezetének nagyobb részét a normatívák teszik ki, míg kisebb hányadát a pályázati pénzek. Ez utóbbiak teljesen bizonytalanok, ami azért is gondot jelent, mert a téli ellátással kapcsolatos feladatok jó részét ebből finanszírozzák.

  A Támasz pécsi ápolási otthonában: sokan vannak a rászorulók, akiket a hideg, a fagy valószínűleg most még jobban megviselhet (fotó: Laufer László)

Háromszáz férőhely – ezerrel több kellene

A közelmúltban korszerűen átalakított, tágasabbá tett hajléktalanszállót avattak fel Pécsett a Máltai Szeretetszolgálat jóvoltából, így a baranyai megyeszékhelyen már összesen háromszáz férőhelyet tudnak biztosítani a rászorulók számára (ebből a nőknek negyvenet). A szállásokon valójában jóval többen töltik az éjszakákat, a „hivatalos” férőhelyszám betelte után sem küldik el az érkezőket. Ezzel együtt is jóval több helyre lenne szükség: a szakemberek szerint mintegy 1300-an lehetnek fedél nélkül, többségük az utcán, vagy szívességi alapon lakik valahol, mások pedig elhagyott épületekben vészelik át az éjszakákat.

Nappali melegedőt nyitott az idén a kertvárosi plébánia is, de további ilyen létesítményekre is szükség lenne, ahol az átfázott otthontalanok néhány óra erejéig menedéket találhatnak. A népkonyhán több mint kétszáz ember számára készítenek meleg ételt.

--------------------------------------------------------------------------
Tekintse át a baranyai hajléktalan- és koldushelyzettel kapcsolatos cikkeinket!
--------------------------------------------------------------------------

Tavaly több mint négyszázan fagytak meg

Idén eddig – bár még a tél el sem kezdődött – huszonegyen szenvedtek fagyhalált az ország különböző pontjain, többen, mint 2010 azonos időszakában. Tavaly télen több mint négyszázan fagytak halálra a szabad ég alatt, illetve saját fűtetlen otthonukban az ország területén. Baranyában tudomásunk szerint szerencsére sem az elmúlt télen, sem idén ősszel nem voltak olyan kihűléses esetek, amelyek közvetlenül az elhunyt személyek lakhatási körülményeivel állhattak összefüggésben.

Pécsett egyébként a belvárosból már korábban kitiltották a kéregetőket, s mivel a hajléktalanok egy része is ebből tartja fent magát, így az ő számuk is csökkent. A rendőrök és a közterület-felügyelők sikerrel szereznek érvényt a tiltásnak. A belvárosból kiszorított hajléktalanok felbukkantak viszont más városrészekben, sok panasz érkezett például Kertvárosból és a vásárcsarnok környékéről.