BAMA

Komplex lakhatási és képzési-modell-programot állított össze a mélyszegénységben élő családok számára a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkársága. A projekt megvalósítására konzorciumi megállapodást írt alá tegnap a Baranya Megyei Önkormányzat, a kormányhivatal, Komló, Vajszló, a megyei cigány önkormányzat, valamint a Türr István Képző és Kutató Intézet.

 

A sajtótájékoztatón Köpeczi-Bócz Tamás, az előkészítést és megvalósítást végző intézet igazgatója elmondta, ez egy hosszú távú programsorozat első állomása, amelynek az a lényege, hogy roma házakat, lakásokat újítanak fel, mélyszegénységben élők lakókörnyezetét építik át egy 410 millió forintos keretből. A négy térséget felölelő országos kísérleti programba Komló és Vajszló is bekerült, várhatóan 100 millió forint körüli összegből gazdálkodhat majd a két település. A konzorcium azért alakult, hogy a térségek foglalkoztatási, lakhatási problémáinak és társadalmi felzárkózási feladatainak megoldását együttműködve, a lehetséges foglalkoztató cégek, az álláskeresők nyilvántartását és képzését végző központok, valamint a társadalmi és civil szervezetek bevonásával kíséreljék meg.

Komlón társasház-felújításban gondolkodnak, amelyet a helyi programtanács határoz majd meg, illetve többek között a közüzemi terhek csökkentésére és a közműrákötések rendezésére használnák fel a támogatást.
Vajszlón a családok életkörülményeinek javítása mellett tetőfedő-tanfolyamot szerveznek, majd ezt követően a közösségi ház felújítását tervezik.

A dinnyetermés rossz lett, de már becsülik a munkát

Tavaly indította el az Ormánság Szíve Alapítvány Vajszlón a DinnyEsély programot, amelybe negyven családot vontak be. Mint Gönczi Péter, az alapítvány elnöke elmondta, az év elején képzéssel indult a program, majd ezt követően beindult a gazdálkodás, a dinnyetermesztés is. A munkába bevont roma családokat főállásban foglalkoztatta az alapítvány, a munkaviszonyuk most januárban szűnik meg.

– Sajnos a mezőgazdasági termelés nagymértékben kiszámíthatatlan, tavaly pedig nem volt jó idő a dinnyére, így a termés is gyengébb lett. Ennek ellenére nem áll le a program idén sem, a családok megalapították a Baranya Aranya Szociális Szövetkezetet, ebben dolgoznak tovább.
Az elnök elmondta, nehezen indult be a rendszeres munka, de ahogy meglátták az emberek az első részeredményeket, egyre komolyabban vették a feladataikat. Gönczi Árpád szerint az egyik legfontosabb változás, hogy az emberek megtanulták értékelni a munkát, ezáltal pedig belső értékrendjük is megnövekedett.

Csak a komplett program jelentheti a megoldást

– Ha nem párosulnak hosszú távú foglalkoztatással a különböző lakhatást és képzést támogató programok, akkor előbb-utóbb szinte törvényszerűen visszarendeződnek az eredeti állapotok – mondta lapunk kérdésére Pörös Béla szakértő. – Éppen ezért nagyon fontos, hogy a segítő szándék mellett komplett programot biztosítsanak az érintetteknek, ennek megfelelően kellő alapossággal és körültekintéssel állítsák öszsze a szervezők a rendszer egyes elemeit, fektessenek egyformán nagy hangsúlyt a lakáshelyzet javítására, a képzésre, a foglalkoztatásra hosszú távon.

  Roma házakat, lakásokat újítanak fel, mélyszegénységben élők lakókörnyezetét építik át 410 millió forintból

Nem működhet a rendszer, ha nem tudnak megélhetést jelentő munkát biztosítani a mélyszegénységben élő embereknek, hiszen egy lakást nem tudnak fenntartani csupán segélyekből és támogatásokból.
A szakember szerint fontos: az érintettek környezete is megértse és elfogadja azt, hogy csak egy támogató program keretében lehet rendbehozni ezeket a házakat és lakásokat, mert ellenkező esetben csak tovább nő a kirekesztettség.

Önerőből álltak talpra és tartják fent magukat

Cserdi polgármestere Bogdán László, akit már másodjára választottak meg a falu vezetőjének, mert sikerült élhető helyet teremtenie, kibékíteni az ellentéteket, munkára fogni az embereket és megszüntetni a bűnözést.

– Elkezdtünk dolgozni. Bérmunkákat hajtottunk fel, a falu fejlesztése is állandó munkalehetőségeket ad, mindent a helyiek csinálnak. Nálunk már régóta nincs olyan, hogy valaki ingyen segélyt kap, mindenkinek találunk munkát. A fentről érkező pályázatokat óvatosan fogadom, mert szerintem nem fektetnek megfelelő hangsúlyt a felelős irányító személy kiválasztására, a megvalósult programok ellenőrzésére és utógondozására – szögezi le a roma polgármester.
Idénymunkákra is szerződtek, tavaly nyáron ezer hektár földet kapáltak meg húsz közmunkással.

– Nem a 14 millió forint bevétel volt a legnagyobb dolog az egészben, hanem az, hogy mindennap hajnali 4-kor találkoztunk, és együtt mentünk dolgozni a földekre, ami nagyon összehozta az embereket – mondta Bogdán László.