BAMA

Újabb omlás előjeleit vették észre a szakemberek a dunaszekcsői löszfalon - értesült a Dunántúli Napló. Fábián Szabolcs, a PTE Természetföldrajzi Tanszék adjunktusa érdeklődésünkre elmondta, hogy a tavasszal megjelent repedések 20–25 centiméterrel szélesebbek lettek, s a földtömeg 25–30 centiméterre függőleges irányban is elmozdult. A szóban forgó terület harmadakkora, mint a 2008-ban leomlott rész. 

Annyi bizonyos a szakértők szerint, hogy a folyamatnak omlás lesz a vége, hogy mikor, az viszont bizonytalan. Fábián Szabolcs kifejtette, a suvadás mértékét befolyásolja az időjárás alakulása és a Duna vízállása is. A korábbi csuszamlás lefolyását figyelembe véve néhány hónap múlva várható komolyabb földmozgás. Hozzátette, a repedés „kifutása” is bizonytalan. Nem tudni, mekkora lesz a partoldalról a Duna irányába elmozduló földtömeg, a jelenség veszélyeztethet-e további lakóházakat, befolyásolhatja-e a dunai hajóforgalmat. Mindenesetre az már most látszik, hogy a megroggyanó földtömeg újabb szigeteket épít a Dunában a part közelében.

  Lakóépületek az omlásközeli állapotban lévő löszfal alatt - a képek a szeptemberi ellenőrzéskor készültek (fotó: Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság)

A védelmi bizottság kedd délután tartott szemlét a helyszínen. Faller János, Dunaszekcső polgármestere ezt követően úgy fogalmazott, egy nem lakott telket nyilvánítottak veszélyesnek, egyéb óvintézkedésre nincs szükség, de természetesen folyamatosan figyelik a fejleményeket. Mindemellett jó hír, hogy a csuszamlás fékezését szolgáló beruházásokat nem kell leállítani.

Szeptember közepén volt a legutóbbi bejárás

A szakértők havi rendszerességgel ellenőrzik az omlásveszélyes dunaszkcsői területet. Mint arról Baranya Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság honlapján legutóbb a beszámoltak, szeptember 15-én az önkormányzat műszaki főmunkatársa és a Pécsi Bányakapitányság geológusa is részt vett egy tervezett helyszíni bejáráson a Várhegyen, a Szent János hegyen és az általuk közrefogott Sáncárokban.

A bejárás során megállapították, hogy a lakosság védelme és a zavartalan dunai hajózás szempontjából azonnali beavatkozást igénylő esemény az előző bejárás (augusztus közepe) óta eltelt időszakban nem történt. A szakértők megállapítása szerint a terület továbbra is a várható nagymozgás előtti időszakában van. A várható rogyásos suvadás mértéke, területi kiterjedése jelenleg nem beazonosítható, mivel a frontszakadás nyomvonala csak részlegesen mutatkozik meg - zárta jelentését a Oláh Tibor polgári védelmi alezredes, kirendeltségvezető.

Már évek óta reped, szakad, omlik a hegy

Az első repedések 2007 őszén jelentek meg a Várhegyen. Ezt követően 2008. február 12-én a hajnali óráktól kezdődően indult el az omlás, amellyel mintegy félmillió köbméter föld zuhant a Dunába. A suvadás legintenzívebb szakasza körülbelül hét óra alatt zajlott le. A jelenség utolsó óráiban kezdődött meg a hegy lábánál a dunai félsziget kiemelkedése, amelynek látványos képződési szakasza körülbelül öt órán át tartott.

Az omlás során senki sem sérült meg, egy hétvégi ház megsemmisült, három megrongálódott. (Néhány nappal később viszont egy fiatalember leesett a hegyoldalról, és kórházba került, ez a baleset azonban nem függött össze az omlással.)

Két év múlva, 2010 márciusában felszíni, úgynevezett szőnyegcsúszások alakultak ki, több köbméternyi föld omlott részben lakóházak udvarára.
2010 júniusában ismét mozgott a föld, százötven köbméter zuhant nem lakott részekre, majd idén április 4-én a már leszakadt részektől délre újabb repedések keletkeztek. A területet lezárták. Már ezt megelőzően elkezdték a mélyszivárgók kialakítását.