BAMA

„Narancsba borult” Baranya szinte minden nagyvárosa és a megyei közgyűlés is a vasárnapi önkormányzati voksolás után. A Fidesz a kisebb városokban szorult le a második helyre – főként a jelenleg is regnáló, döntően független polgármesterek mögött.

Alig-alig maradt MSZP-s képviselő a testületekben

Néhány évvel ezelőtt az MSZP mint biztos bástyájára tekintett Baranya megyére, mára azonban végképp megváltozott a helyzet. A tavaszi országgyűlési választások után most a nagyvárosokat is elveszítették a szocialisták. Az öt baranyai nagyváros vezetői posztja közül 2006-ban hármat MSZP-s politikus nyert meg: Komlót, Szigetvárt és Pécset – utóbbi helyen a tavalyi időközi voksoláson történt változás. Most mindhárom helyen fideszes politikus nyert, sőt, a testületi többség is a kormánypárté. Földomlásszerű vereség érte az MSZP-t Komlón és Pécsett.

A megyeszékhely valamennyi egyéni körzetét megnyerte a Fidesz (ilyet még a Toller László vezette MSZP sem ért el, 2002-ben egy körzetet át kellett engedniük a jobboldalnak). Komlón nemcsak az eddig városvezető Páva Zoltán veszített a fideszes Polics Józseffel szemben, de a testületbe is csak egy MSZP-s képviselő került be – a jelen állás szerint éppen Páva Zoltán. Ugyancsak egy szocialista lesz a mohácsi és a szigetvári testületben, Siklóson pedig kettő. Pécsett négy MSZP-s nézhet szembe a húsz fős jobboldali többséggel, ugyanannyian vannak a szocialisták, mint az LMP és a Jobbik együttvéve.

A kisebb városokban viszont nem sok babér termett a Fidesznek, igaz, itt döntően nem az MSZP előzte meg, hanem az eddig is városvezetőként dolgozó független polgármesterek: ez történt Kozármislenyben, Mágocson, Sellyén és Villányban. Sásd maradt az egyetlen MSZP-vezette város a megyében (a sellyei Nagy Attila ugyanis függetlenként lett polgármester, noha az MSZP megyei listáján szerepelt). Sásdon viszont Székely Szilárd fideszes ellenfelét előzte meg.

A megyei közgyűlésben elsöprő a Fidesz fölénye, míg két ciklussal ezelőtt még az MSZP hozta a voksot többségét.

 

Átadás-átvétel lesz, ha új a polgármester

A voksolást követő kötelező önkormányzati teendőkről szólva László dr. Kovács Ilona megyei főjegyző, a területi választási iroda vezetője elmondta, a képviselő-testületek alakuló ülését tizenöt napon belül, azaz legkésőbb október 18-áig meg kell tartani.

Az új összetételű testületek az első tanácskozásukon döntenek a polgármesterek illetményéről, a képviselők tiszteletdíjáról ugyanakkor nem kötelező azonnal határozni. (Utóbbi esetben a korábbi szabályozás marad érvényben.) Ugyancsak az alakuló ülésen választják meg az alpolgármestert vagy alpolgármestereket. Ahol eddig csak egy második számú vezető működött, és most második vagy harmadik személyt is megbíznának a feladattal, a döntést megelőzően ehhez a szervezeti és működési szabályzat módosítására is szükség van.

A megyei önkormányzat esetében az alakuló ülésen annyiban más a helyzet, hogy a közgyűlés elnökét a polgármesterekkel ellentétben nem közvetlenül választják a szavazók, így személyéről a képviselők döntenek.

A távozó polgármesterek közül azokat, akik főállásban tevékenykedtek, automatikusan háromhavi járandóságuk illeti meg, ezt a testület további háromhavi illetménnyel megfejelheti. (A képviselő-testület búcsúzó tagjainak nem jár juttatás.)

Az összeget azonban csak akkor vehetik fel az érintettek, ha megtörtént a hivatalos átadás-átvétel. Ennek lényege, hogy a közigazgatási hivatal képviselőjének jelenlétében a korábbi vezető hivatalos „leltárt” ad át utódjának, az önkormányzat gazdálkodását, vagyonát, kötelezettségeit felvonultató adatokkal.

A választás hivatalos végeredményének kihirdetése egyébként a kedden délután négy órakor lejáró jogorvoslati határidő letelte után várható.