BAMA

Nem tudni, hogy mi  marad az emlékezetesebb: Michelle Wild és Havas Henrik, s még egy tucat celeb közös tombolása Korda Gyuriék első nagyszínpadi fellépésén, Bochkor Gábor Ganxsta Zoleeval levágott énekes duója, a Quimby önmagát fokozó örömzenéje, vagy a Bëlga három új lemezének élőbemutatója.

  Közel hetvenezren öt napon át (fotó: Horváth Gergely)

Abban azonban egységes az álláspont a szervezők és részt vevők soraiban, hogy ez volt minden idők legnagyobb Egyetemi és Főiskolai Turisztikai Találkozója, megdőlt a 64 ezres látogatói rekord (68512 az új csúcs), többen pedig arra is esküsznek, hogy mindez az eddigi legszebb helyszínen történt. Orfűn ugyanis együtt volt minden, amiért ezt a fesztivált kitalálták, s aki egyszer kitévedt a buliba, az bizonyos, hogy az utolsó hajnali járatig nem volt hajlandó hazamenni Pécsre, vagy magába begubózva lepihenni a sátorba. A hihetetlen érdeklődés okozta az egyedüli szépséghibáját is az idei EFOTT-nak, a közlekedéssel sok volt a  gond, kimaradtak járatok, az autós parkolás pedig a tó körül a II. osztályú minősítést sem érte el. 

A pécsieknek mindenestre nagyon bejött két buli, a végleg távozó Kispáléké, és az immár hivatalosan is jogutód első számú baranyai altercsapaté, a 30Y-é. Lovasi az utolsó nagy baranyai koncertjükön a Dunántúli Naplót idézve a „helyi Santanaként” konferálta be Kispit, a csapat tagjai sorra cigánykereket vetettek a színpadon, majd a régi nótákba beépítették a Vuvuzela hangját is, és két órán keresztül fennállása legnagyobb itthoni közönsége előtt tombolt a zenekar, tehát szó szerint a csúcson hagyták abba hazai pályán a játékot.

A trónkövetelő 30Y ugyancsak magára talált ebben az egyetemista kavalkádban, s még a rektor, dr. Bódis József is elismerte a helyszínen – a DN után szabadon –, hogy az együttes új PTE-dala az egyetem himnusza lehet. Persze akadnak, akiknek más bandák jöttek be az öt nap során, de olyan vendég egy sem, aki az unalom miatt idő előtt távozott volna.