Kultúra olyan, mint egy svájci óra Szabó István szerint

2011. október 23. 09:06 Méhes Károly (Dunántúli Napló)
Egész estés játékfilmért eddig egyetlen magyar rendező kapott Oscar-díjat, Szabó István, a pontosan 30 évvel ezelőtt forgatott Mephistóért. Most legújabb művének, Az ajtónak utómunkáin dolgozik Németországban, eközben szakított időt, hogy megtartsa az Európai Kulturális Parlament pécsi nyitóelőadását.

Mik ezek?

X
A sorban látható gombokkal a webes közösségi hálózatokon - Facebook - fejezheted ki egy kattintással tetszésedet vagy
oszthatod meg a cikkel kapcsolatos véleményedet ismerőseiddel.

"Tetszik" / "Like" gomb. Ezzel a gombbal a Facebookon fejezheted ki tetszésedet a cikkel kapcsolatban - üzenőfaladon
egyszerűen csak annyi jelenik meg, hogy kedveled ezt a cikket. Ha most éppen be vagy jelentkezve a Facebookra, akkor azt is
látod, hogy ismerőseid közül valakinek tetszett-e már ez az írás. Ha nem vagy bejelentkezve, a gomb megnyomása után ezt
egyszerűen megteheted. (Ez a gomb tényleg csak egy szimpla tetszésnyilvánítás - ha a cikkel kapcsolatban egyből véleményt is
megosztanál, akkor használd a cikk alatti szürke hátterű sorban található "Facebook" feliratot.)

A felugró ablakban beírhatod véleményedet is, és ha épp nem vagy bejelentkezve, egyben azt is megteheted.

Nagy munka közepette van, siet is vissza. Azt el lehet árulni, hogy a nézők mikor láthatják a Szabó Magda regényéből készült filmjét, Az ajtót?
– A bemutató pontos napját nem tudom, ez a producerek dolga. Úgy tudom, a forgalmazókkal folytatott tárgyalások alapján január végén vagy február elején várható a premier. Reményem szerint először Budapesten, majd néhány nap múlva Németországban láthatja a közönség.

Szabó István: „Érdekes filmeket kell csinálni – nem a néző a hibás, ha nem megy be a moziba” Szabó István: „Érdekes filmeket kell csinálni – nem a néző a hibás, ha nem megy be a moziba”

– Mennyire sejti előre, hogy miként sikerült a film?
– Ezt szinte sose lehet tudni, egy év múlva már könnyebb lesz értékelni. És nem csak a kritikákra gondolok, mert számomra mindig az a fontos, hogy a közönség mikor mozog a széken és mikor van csendben a vetítés alatt. Vagyis leszűrhető, hogy érdekli-e a történet, az, ami nekem fontos volt a film megalkotásakor, fontos tudott-e lenni mások számára is. Régóta az a véleményem, hogy érdekes filmeket kell csinálni – nem a néző a hibás, ha nem megy be a moziba egy-egy alkotásra.

– A Kulturális Parlament idei ülésének fő témája, hogy Európa, az európai kultúra hol tart. Filmesként miképp látja a helyzetet?
– A film egy különös műfaj, ami mára a kommunikáció legfőbb eszköze lett. Főképp dokumentál, ám egyszerre tükör és propaganda, megmutatja az érzelmeket és a vágyakat, az életmódot és a konfliktusokat. Megmutatja azt is, hogyan élünk, hogyan kérdezünk, hogyan érvelünk, hogyan dühöngünk, hogyan bocsátunk meg. Képes arra, hogy felvillantsa, miként élnek mások, milyen különbségek vannak a világban. Természetesen bemutatja azt a kultúrát is, amiből ered. Csak itt, Európán belül, mennyire más a bohém-katolikus Fellini, a szigorú, északi Bergman, a jezsuita szellemű Bunuel vagy a szláv lelket elénk táró Tarkovszkij művészete.

– És itt mintha jönne egy „de”, hiszen a világ mozijait mindezzel szemben Hollywood uralja.
– Hollywood alapítói, első nagy figurái mind európaiak voltak, magyarok, lengyelek, németek. Ők még történetekben gondolkodtak, és tudták is, hogyan kell őket elmesélni, ráadásul a szükséges öniróniával. Ez az, ami ma már nincs meg. Az arrogancia lépett a helyére. Ugyanis a filmipar másképp működik, egy piaci árut állítanak elő, amit el kell adni. És ennek a leghatásosabb módszere, hogy kizárólag győztesként mutassa meg az embert.

– Mi a legfőbb baj az amerikai filmmel?
– Ha már európai kultúráról beszélünk, főként az, hogy az amerikai filmdömping által az életünk minden szeletét tengeren túli minták alapján rendezzük be. Attól kezdve, hogy miképp kell benyúlni a hűtőbe a sörért, odáig, hogy milyen egy apa–fiú, főnök–beosztott, férj–feleség, csábító-szerető viszony. Mindig is visszautasítottam, hogy kizárólag Los Angeles diktáljon. Ezért fontos a helyi kultúra, mert számunkra, akik ebben élünk, mégis csak ez a legérdekesebb. Annak a lehetősége, hogy saját magunkat megmutassuk.

– Bármi recept, kiút, ötlet?
– Nem valamiféle világtól elrugaszkodott gonoszt kell látni az amerikai vagy kínai térhódításban; ők csak be akarják söpörni a pénzt a termékeikért. De Európának is ki kell verekednie a helyét, és minden téren olyasmit kínálni, ami érdekes, tartós és ezért érdemes hazavinni. Olyasmi, mint egy svájci óra. Valami, amit jó érzés birtokolni.

Munkái közül több is a filmtörténet elismert klasszikusának számít

Szabó István 1938-ban született Budapesten, de élete első hat évét Tatabányán töltötte. Apja, Szabó István orvos volt az ottani kórházban; neki állít emléket az Apa című filmben. A főiskolán Máriássy Félix osztályába járt. Indulásakor a lengyel és a francia filmművészet új hullámának hatására kibontakozott „magyar új hullám” egyik vezéregyénisége lett. Művészi fejlődésére hatottak François Truffaut és Jean-Luc Godard munkái, de leginkább Ingmar Bergman törekvéseit őrizte meg.

Első nagyjátékfilmje, az Álmodozások kora mára klasszikus alkotásnak számít. A legnagyobb nemzetközi elismerést a pontosan harminc éve, 1981-ben forgatott Mephistóval érte el: a Klaus Maria Brandaurrel a főszerepben készült mozit 1982-ben a legjobb külföldi film kategóriában Oscar-díjjal jutalmazták.

1991-től az Európai Filmművészeti Akadémia alelnöke volt, 1992-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia egyik alapító tagja volt.

A cikk küldése e-mailben

X
Cikk címe:
Kultúra olyan, mint egy svájci óra Szabó István szerint

Biztonsági kód
A fenti képen látható ellenőrzőkód:

*-al jelzett mezők kitöltése kötelező!

Cikk megosztása a közösségi portálokon

X
Ország, világ, gazdaság

Rosszul bántak az alkalmazottakkal, elítélték az arab hercegnőket

Felfüggesztett börtönbüntetés és milliós bírság vár rájuk.

Harry herceg ott akarta hagyni a királyi családot

De aztán meggondolta magát – derül ki egy interjúból.

Mindenki más feladta, Szőnyi Ferenc nyerte a világ leghosszabb futóversenyét

A három indulóból csak ő bírta végig a 480 kilométert.

Hamis igazoltatás közben kérte meg barátnője kezét (videó)

Hamis igazoltatás közben kérte meg barátnője kezét (videó)

Az ausztrál férfi összejátszott a rendőrökkel.

Löw 150. mérkőzésén megszerezte 100. győzelmét a nationalelffel

Löw 150. mérkőzésén megszerezte 100. győzelmét a nationalelffel

A tartalékos német válogatott könnyen nyert Kamerun ellen, és csoportelsőként jutott tovább.

F1: „Őt is büntetni kellett volna” • „Szégyenbe hozta magát”

Vettel: Továbbra is tiszteljük egymást • Hamilton: Mit szólnak ehhez a fiatal srácok?

Chile döntetlennel biztosította helyét a legjobb négy között

Ausztrália hiába próbálkozott mindent megtenni a továbbjutás érdekében, Chile ellen kevésnek bizonyult.

Őrült azeri futam: Ricciardo nyert, Vettel nekiment Hamiltonnak

Bottas körhátrányból lett második • Stroll először dobogós • Alonso először szerzett pontot idén.

Tenisz: Fucsovics Márton megnyerte az angliai tornát

A magyar teniszező sikerével kiharcolta a főtáblát a wimbledoni versenyen.

Dopping: a futballvébén szerepelt teljes orosz keret érintett lehet – sajtóhír

A FIFA vizsgálatot folytat, Csercseszov kapitány cáfolja a távozásáról szóló hírt.

Előző
  • Kos
  • Bika
  • Ikrek
  • Rák
  • Oroszlán
  • Szűz
  • Mérleg
  • Skorpió
  • Nyilas
  • Bak
  • Vízöntő
  • Halak
Következő

Mai horoszkóp

  • A barátság és a munkája során számos kapcsolatot köt. Sikersorozat következik életében. Szívügyek terén boldog, s bizakodó lehet.
Kos Bika Ikrek Rák Oroszlán Szűz
Mérleg Skorpió Nyilas Bak Vízöntő Halak
Megyei Piactér