BAMA

Több olyan Gróf Balázs-karakter is van, amely lassan része lesz a kollektív tudásunknak. Flintert vagy éppen Rizsát (a fiút, aki egy papírzacskót hord a fején) nagyon sokan ismerik, ám nem kell szégyenkeznie a Darabolós Pingvinnek sem: a figura jó néhány képkockán szerepelt már, sőt, az elsők között kapott önálló rajzfilmet. Ennek készült most el a folytatása – a munka különlegessége, hogy a film egyetlen beszélő figurájának szinkronhangját a New York-i Life of Agony zenekar énekese, Keith Caputo kölcsönözte.

– Facebookon kerestem Caputót, átküldtem neki az első rész linkjét, s megkérdeztem, lenne-e kedve a következő fejezethez szinkronizálni – tudtuk meg Gróf Balázstól. – Azonnal rábólintott az ötletre.

A kétperces rajzfilm forgatókönyvét az ismert énekes a közelmúltban kapta meg – és még aznap át is küldte az általa szinkronizált karakter hangját egy felvételen.

– Az, hogy egy világhírű rockénekes mondja a szöveget, szerintem vicces dolog – tette hozzá Gróf. – Nem csak többen fogják emiatt ezt a rajzfilmet megnézni, de mindenképpen örömteli az is, hogy egy ismert ember ilyen egyszerűen rávehető egy ilyen jellegű munkára. Ráadásul a Life of Agony fiatalkorom egyik kedvenc zenekara. A Music Television hőskorszakában szerettem meg őket, voltam több koncertjükön is, például 1995-ben, amikor az Anthrax előzenekaraként léptek fel. Szóval régi a szerelem – és most egy új fázisába érkezett.

A pécsi művész a fentiek ellenére nem túl derűlátó „eredeti” foglalkozásának elismertségét illetően: a közeljövőben nem várható áttörés a képregény elfogadottsága tekintetében.

– Legalább öt éve már, hogy külön polcot kapnak a nagyobb könyvesboltokban a képregények, és annak is örülök, hogy egyre több klasszikus munka jelenik meg magyar nyelven. Ugyanakkor még mindig tény, hogy a legtöbben gyerekműfajként, vagy legalábbis kiskamasz-műfajként kezelik a képregényt. Holott aki elolvassa Aleksandar Zograf munkáját a szerbiai bombázásról, vagy Art Spiegelman könyvét a holokausztról, azt tudja: ezekben nagyon messze vagyunk a gyerekek vagy éppen a kiskamaszok világától.

A jövőbeli tervek még csak most körvonalazódnak

Amikor Gróf Balázst a közeljövő terveiről kérdeztük, válasza egyetlen mondat volt: „semmi konkrét”. Persze ez nem jelenti azt, hogy a művész a napjait semmittevéssel töltené – csupán arra utalt, hogy egyelőre még nincsen kiforrott terv. Annyit azonban sikerült megtudnunk, hogy szó van egy könyvborítóról, illusztrációkról, és talán-talán egy újabb videóklipről is.

– Az a baj, hogy egy rajzos videoklipbe egészen konkrétan bele lehet pusztulni, annyi vele a munka, ha egyedül csinálja az ember – tette hozzá a rajzoló. – A Blind Myself és a Junkies animációs videói például teljesen kimerítettek, fizikailag is, szellemileg is. Úgyhogy most már nagyon meggondolom, hogy elvállaljak-e egy ilyen megbízást. Igazából egy egész csapattal kellene együtt dolgozni, de szerencsére mostanában fel is bukkant egy olyan fiatal, egyetemista korú tehetség a láthatáron, akivel talán működni fog az animációs team-munka.

Az internet lett a legfontosabb közlési csatorna

A pécsi művész már régóta használja a világhálót arra, hogy legfrissebb műveit közzétegye. Ennek a kommunikációs formának az egyik fontos állomása a facebookon található „Gróf Balázs képregények és rajzfilmek” oldal.

– Augusztus közepén indult a szájt, jelenleg több mint 2500 követőm van – árulta el Gróf Balázs. – Igyekszem gyakran frissíteni a tartalmat, lehetőség szerint minden nap felteszek valamit. Annak különösen örülök, hogy itt lehetőség van az azonnal visszacsatolásra: felrakom valamelyik munkámat, és azonnal jönnek a hozzászólások, vagy legalábbis a „lájkok”, ráadásul nem névtelenül, hiszen a facebookra többnyire valós személyazonossággal regisztrálnak a felhasználók. Számomra egyértelmű, hogy ez az a médium, amelyet egy mai művésznek maximálisan ki kell használnia, hiszen ez a legegyszerűbb módja a közönség azonnali megszólításának.