BAMA

(2.) Kimaradt : és bocs Re:2 - nem csak neked... ( 2 gyermekünk is van...) mindkettő költségtérítéses formában végezte az egyetemet... és az egyikük Bp.en él (már) másikuk meg "idegenben"... (nem okoskodnék!...) tudnék miket "mesélni!" ... na, de a
"Puding próbája az evés !"

Bocs' -időm rövidsége miatt nem áll módomban pontosabban idézni,- de ajánlom ( akik nem olvasták volna) ... valamilyen felmérést /kutatást (?)
Magyarország 2025 - vagy valami ilyesmi ! (Google) Hogy' vélekednek a "mai fiatalok" arról, mi lesz velük 2005-ben (?) -és ilyesmik.
Re:2 (mint egy olyan szülő...kinek gyermeke már több éve "árkon bokron túl van...") kívánom nektek !- sikerüljön !
(de azért majd jusson eszetekbe... ti is lesztek "szülők!"... stb.)

csakegyvélemény
Nagyon egyetértek veled,én már sajnos nem tehetem meg.Ezt a kommentedet kár,hogy nem olvassa miniszterelnök úrunk.Sok sikert nektek egy békésebb világban!

Ezt mindenkinek ízlése, képzettsége, nyelvtudása, családi/baráti kötődése, elszántsága és még rengeteg dolog befolyásolhatja.

Fiatal felnőttként gyerek nélkül én személy szerint (mivel itt a saját véleményünket kérdezték) NEM a maradásra buzdítanám az emebereket. A fent leírtak nagyon befolyásolnak minden egyént, azonban a jövőbeli kilátások és a saját tapasztalatom és céljaim miatt én megyek.

Mivel a boldogulásom keresem -és persze most, nem 15-20 év múlva- olyan országba készülök, ahol a tisztességes munkából meg lehet élni, ezalatt azt értem, hogy nem leszek milliomos és persze dolgozni kell érte, de nem napi 10-12 kemény fizikai munkával keresem meg a minimálbér közeli összeget, mint ahogyan sajnos itt történik. Ez ráadásul különösen igaz Pécsre, a befektetők és munkaadók által elfelejtett városban. Igen, el is költöztem Budapestre a jobb munka/több pénz reményében, de a hatalmas nekem nem tetsző és számomra elfogadhatatlanul koszos városban képtelen voltam élni, a várost körülvevő településeken, ahol nyugalom és tisztaság van pedig halandó ember számára megfizethetetlen.

Most hogy munka mellett befejezem az egyetemet már tervezem a jövőm, de nem itthon. Találtam olyan országot, ahol ugyan nem kolbászból van a kerítés és még dolgozni is kell, de azt meg is fizetik és még be is fogadják az embert. Kis- és közepes méretű városokban élnek az emberek, tiszta természetközeli életmódban, mosolyognak és boldogok. A politika csak azokat érdekli, akik ezzel foglalkoznak, hiszen megbíznak a vezetésükben legyen bármilyen párti is. Szereztem ott ismerőst és el kell mondjam, szívesen fogadják a dolgozni akaró és jóindulatú "idegeneket", hiszen itt kevés is van belőlük.

Azt hiszem néhány hónap múlva indulok is, mert én ilyenre vágyom és nem tart vissza semmi. Szeretett párom velem tart, helyesebben: együtt megyünk.
Nem leszünk gazdagok, de szegények sem, viszont megbecsült tagjai lehetünk egy olyan népességnek, akik igazán "élnek", mert ezzel töltik az idejüket, nem pedig acsarkodással, agresszióval és még sorolhatnám korunk kedvezőtlen elemeit.

Ez csupán az én véleményem, így kérlek ne kövezzetek meg érte. Akinek komoly érzelmi vagy családi kötődése van nehezebben szánja rá magát vagy éppen nem is ért egyet velem, viszont én nem szeretnék itt megöregedni és itt beteg lenni, kórházba kerülni vagy éppen űldozatául esni a korábban említett rosszindulatú dolgok egyikének.

Aki szeretne (és van lehetősége) szerintem menjen, de vésse az eszébe: ahová megy ott le is kell tenni valamit az asztalra, hogy el- és befogadjanak. Aki ezeket meg is hajlandó tenni, rájön, hogy megéri.

Szép napot Mindenkinek :-)

"Menekülj amíg nem késő"