BAMA

21:00 - "Reszeltek mint állat!"

Végre igazán jó idő köszöntött a metálmaratonra, ahogy a mai Naplóban olvashattuk. Ennek biztos jele volt a lengére vetkőzőtt lányok magas száma, de az is, hogy a sátrak oldalán több helyen is széthúzták a szervezők a ponyvát, hogy kibírható legyen bennt a klíma. Az Up The Irons Iron Maiden tribute zenekar, és az ex-Iron Maiden énekes Blaze Bayley fellépése elégséges volt ahhoz, hogy minden Vasszűz rajongó aki csak tud kilátogasson a fesztiválra, vagy épp elővegye kedvenc Iron
Maiden polóját! Kusinka Tamás (Virrasztók és Perfect Symmetry, Pécs) gitárossal futottam össze, rajta és barátain limitált Blaze Bayley poló virított. Rajtuk kívül még nagy számban lehetett észrevenni a Dalriada rajongók hadát, de a poló versenyt ma nem érdemes kihirdetni, egyértelműen a Maidenesek nyernének.

 

Hamarosan el is kezdődőtt a tribute zenekar fellépése, az első akkordok felhangzása után széles sorokban kezdtek el beáramlani az addig jórészt pihenő táborlakók a Rockélet nagyszínpad előtti térre. Hamarosan mindenfelé csak lelkesen bológató embereket láthattunk, még a sörcsapok előtti soroknál is. A koncert előtti konferálásban felhívták rá a figyelmünk, hogy a Rockerek.hu sátorban hét órátol egy nagyon szimpatikus indiai banda lép fel, ugyan a stílusukat nem tudta a konferancié, de biztos jó lesz. Úgy gondoltuk ezt meg kéne nézni, úgyhogy oda is vettük az irányt félórás Maiden hangolódás után. Később bebizonyosodott, hogy ez nagyon jó választás volt több okból is!

Első ok, az, hogy a zenekar igazi true metalt tolt, ahogy a sokak által ismert Rockfater jellemezte nekem a koncert után "reszeltek mint állat!". Hát ez tényleg így volt, a korai időpont ellenére és a konkurens nagyszínpados program ellenére is szép számú közönség headbangelt és ördögvillázott az indiai metál arcoknak. A másik ok az, hogy ez a szimpatikus banda ingyen polóval is igyekezett elnyerni a közönség kegyét, én békésen ácsorogtam élvezve a zenéjüket és kényelmesen bológattam rá, de az énekes valami oknál fogva egyenesen hozzám vágta az első polót, egy lépést nem kellett érte tennem, pedig nem álltam olyan közel a színpadhoz. Hát nem volt mit tenni, ha már így alakult polót is cseréltem azonnal és előrébb mentem, hogy immár a zenekar polójában feszítve bővítsem a headbangelők táborát.

Úgy terveztük korábban, hogy az átalakított program miatt csak fél órát leszünk az indiai srácok koncertjén és megnézzük az előrehozott Walls of Jerichot is, de ha már így felöltöztettek eldöntöttem, hogy maradunk a végéig és elkapjuk őket pár szóra. Megtudhattam hát a zenekar énekesétől, hogy a magyar közönség fucking cool volt és nagyon élvezték a koncertet, valamint, hogy egy szoros európai turnén vannak, így sajnos a fesztiválon nem nyílik módjuk bulizni, mert már utaznak is tovább.

Szerettem volna tőle megtudni azt is, hogy mennyire ismert zenekar az övék Indiában, de erre egy olyan hosszú szöveget válaszoltnekem indiai akcentussal hadarva, hogy sajnos kb. egy szót sem értettem belőle, így ez titok marad egyelőre... Mindenesetre amikor mondtam neki, hogy én most valójában a helyi médiába szeretnék róluk írni pár szót és nem csak barátkozni jöttem, még gyorsan a kezembe nyomott egy gitárpengetőt is, ezek a srácok tényleg mindent szeretnének megtenni azért, hogy ismerté váljanak minél több felé. Majdnem elfelejtettem leírni a zenekaruk nevét: Kryptos.

Hát, aki nincs itt bánhatja, nekem most sürgős dolgom akadt a nagyszínpadnál és a Planet Noir sátornál is, viszlát!

Csütörtök reggel: tábori élet és a várható napi adag

A hosszan tartó éjszakai Metallust koncert után, a vészhelyzetre fenntartott sátorban pihentünk le fél hat tájban, de két óra "alvás" után úgy döntöttünk, hogy nagyon hideg van (pedig bőven fel vagyunk szerelve takaróval) és pihentetőbb lenne mégiscsak otthon aludni. Így hát útra keltünk - így módunk nyílt megfigyelni a kora reggeli tábori életet. 

Már ilyen korai (egyeseknek kései!) időpontban is van mozgás a Rockmaraton területén. Vannak akik - kihasználva azt, hogy elsők között lehetnek - a tusoló felé igyekeznek, mások egyszerűen csak beszélgetnek a sátor előtt, de olyanok is vannak akik még a tegnapról ébren maradva döcögnek a józanodás rögös útján...

Szokásos élmény még a sátortáborban éjszakánként a hangszigetelés teljes hiánya miatti, arc nélküli, de nagy távolságokat átívelő kommunikáció. Például: a közelből hallani "Mééért csinálod ezt velem?! Két órája nem hagysz aludni, menj el pisilni, mondtam, hogy elmegyek veled ha akarod, de valami legyen már, fáradt vagyok, pihenni akarok!" Erre egy hang a távolból, megerősítésként "Menj már el pisilni vazzeg, vagy én viszlek el!".

Most már benne vagyunk a délutánban, majdnem hét ágra süt a nap, mindenki eszeget-iszogat, vagy a bőséges kiegészítő programok valamelyikén vesz részt. Van például Catan társasjáték verseny, kispályás focitorna, EKF rajzverseny, Csocsó bajnokság... Sajnos eddig nem sikerült egyiket sem közelebbről megnéznünk, talán még lesz rá alkalmunk a maraton végéig. 

Kicsit szólnék a kaja/pia árakról is, a korsó sör a teljesen elfogadható 350 forintos áron megy, nagy szerencse, hogy ez egyben tápláló ital is, így aki eleget fogyaszt, az kevesebb kajával is beérheti... A kispénzű rockerek is találhatnak megoldást étrendjük kiegészítésére, például egy nagyobb szelet pizza 400, langalló 390, egy adag sült krumpli 280, lángos 250-420 forint. Persze akinek ez nem elég, elfogadható áron lehet enni teljes értékű ételeket is.

Na, nézzük meg mi vár ránk ma! Ha az eddigiekre azt állapítottam meg, hogy a fő gond az, hogy melyik jó koncertet hagyjuk ki egy másik kedvéért, akkor ma nem tudom mit is mondjak... 

Nagyszínpadon is ott lennénk végig, hisz először fellép a Up The Irons, egy Iron Maiden tribute zenekar, majd őket rögtön követi Blaze Bayley, aki 5 éven át volt az Iron Maiden énekese Bruce Dickinson után és előtt. Ha ez még nem lenne elég, jön a (a szerintem méltán, több ismerősöm szerint méltatlanul) népszerű magyaros ízekkel operáló folk metál Dalriada, majd jön a mai nap fő bandája, a finn Ensiferum, akik szintén folk metált tolnak (a kardozós fajtát, nem a csujjógatosat), ezt kár lenne kihagyni, itt forogni fognak a hajak!

A Planet Noir színpadon hard core metál mennyország köszönt be, kiemelten Walls of Jericho amerikából majd Death by Stereo szintén amerikából, de a többi magyar banda sem kutya!

A Rockerek.hu színpadon vegyes felvágott a menü, sok jó zenekarral, innen 23:50-től kiemelném a Konfliktot, akinek tegnap nem volt elég a punk zenéből, az mindenképp látogasson ide megtekinteni ezt a legendás szlovák bandát.

Már csak egy kérdés maradt: hogy szakadhatnánk három felé? Nem tud valaki klónozni?

11.40: Punkünnep és lángszórós vikingek: felidézzük a szerda éjjelt

Az utolsó bejelentkezésünket követően azonnal az Alvin és mókusok koncertre siettünk, nem bántuk meg! A zenekar jól használta ki a nagyszínpad által nyújtott előnyöket és kezelésbe vették a tömeget.
Alvin Mózesként választotta szét a tömeget, egy széles folyosót nyitva egészen a keverőpultig, aztán a pogóra hívó dallamokra ellenséges csapatként rohant egymásnak a két oldalról az emberáradat. Később pedig egy kör kialakítására kérte fel az embereket, ebből aztán egy számomra új jelenség alakult ki, az örvény-pogó! Még percekkel később is egy képzeletbeli pont körül futva pogóztak a punkok és rockerek egy olyan széles területen ami a "harctér" majd felét elfoglalta.

A koncerten kiszúrtuk Cickányt, a plüssmacit, akit korábban már láttunk az első sorban headbangelni (magasba tartva) a Heretic Soul (török) zenekar koncertjén, mi akkor még elefántnak vagy egérnek néztük a távolból, de most a gazdáját megszólítva megtudtuk ki is ő valójában.
A nevét a gazdiról kapta, aki szintén Cickány, mindkettejüknek ez az első Rockmaratonja és nagyon élvezik!

  Dühös, hangos és nagyon élvezhető koncertet adott a punknapra érkező Exploited

A szerdai nap hangulatképei ebben a galériában láthatók!

Az Alvin koncert után azonnal a Planet Noir sátorba látogathatott aki vérbeli felvidéki rock&rollra vágyott: még nagyban nyomta a bulit a Romeó Vérzik. A sátor a színpadtól a keverőpultig teljesen tömve volt, a későn érkezők már csak hátra fértek be... A Rómeó vérzik sokadik maratonos bulija is ugyanolyan elsöprő volt mint a korábbiak. A koncert végén a tömeg hosszú percekig áramlott ki a szűk sátorajtón, mindenki igyekezett elvégezni kisebb-nagyobb dolgait még a PICSA koncert kezdete előtt. Mi a TOXIC sátorba tértünk be némi sörutánpótlásért, na meg, hogy meglessük a Spanyol-Német meccs állását. A kivetítő előtt sok rocker követte a mérkőzést. Ekkor még 0-0 volt az állás, így aki a PICSA koncertet választotta, lemaradt a gólról.

Mit írhatnánk a pécsi brigád fellépéséről? A banda 20 év minden rutinját előszedve tarolta le a publikumot. Mi csak 20 percig maradtunk a nagyszínpad előtt, mert már kezdődött is a betervezett Varg koncert.

A német banda koncertje magasan felülmúlta az előzetes várakozásainkat is! Gyakorlatilag nagyszínpadra való produkcióval rukkoltak elő német vikingjeink. Fáklyák világították meg a színpadot, mögötte fekete-vörösre festett felsőtesttel és arccal sorakoztak, a kopasz vagy csimbókos hosszú hajú zenekartagok, bőrvértbe öltözve! Valódi barbár harcosok álltak tehát velünk szemben, durva, pogány ösztönöket ébresztő durva viking/folk metál zenéjüket hallgatva pedig leginkább a Conan a barbár írója, Robert E. Howard egyik legendai alakjának bőrében érezhette magát az ember!

A közönség spontán módon többször is hangos Varg! Varg! Varg! kiáltozással éltette a bandát, akik még 3 lángcsóva-vető gépet is használtak a hangulat fokozása érdekében!

  Vikingnek öltözni menő volt a Rockmaraton szerdai napján (fotó: Balogh Gábor)

A koncert után elcsíptük a sátor mellett a rendkívül barátságos zenekar egyik gitárosát, Martint, egy kis német nyelvű interjúra. Elmondta, hogy Nürnbergből jöttek, ez a második koncertjük Magyarországon, nagyon tetszett nekik a közönség, elképesztőek voltak, nem számítottak rá, hogy ekkora zúzás lesz a bulin. A beszélgetés során kiderült az is, hogy ha már egyszer itt vannak ők is buliznának egyet, érdeklődött, hogy melyik koncertre érdemes elmenni a dedikálásukat követően, mi pedig ajánlottuk számára a késő éjszakai Metallust koncertet.

Megkérdeztük azt is, hogy nem aggódtak-e, hogy a lángcsóvák elérhetik a nem túl magas Rockerek.hu sátor tetejét, a válasz erre az volt, hogy voltak kétségeik, de végül is szerencsére nem lett ebből probléma. Egyébként, akivel délután találkoztunk és a zenekar tagjának véltük (hiszen zenekari módra volt festve az arca!), kiderült, hogy mégsem az, hanem egy magyarországi barátjuk és egyben rajongójuk.

Átszaladtunk gyorsan a nagyszínpad előtti téren, ahol még nem vette kezdetét a The Exploited koncert, így volt alkalmunk belesni a Planet Noir sátorba, ahol a Road állt a színpadon. Ezúttal már a keverőpult mögötti rész is szinte teljesen tele volt, hatalmas buli folyt itt is.

A The Exploited koncertből csak részleteket láttunk jártunkban-keltünkben, kellett egy kis szünetet tartanunk a koncertek sorában. Azért azt így is megállapíthattuk, hogy egy nagyon dühös zenekar, nagyon dühös (és hangos!) koncertet adott, a közönség pedig nagyon élvezte!

Hajnalban még egy buli várt ránk miután kicsit rápihentünk, a Metallust! A késő időpont ellenére szinte teljesen telt sátor várta a fellépésüket. A pécsi tribute banda a nagy zenekartól megszokott Ecstasy of Gold dallamára vonult a színpadra hosszas hangolás után, aztán kezdetét is vette a metal-agymosás. Sorra vezették elő a klasszikus Metallica dalokat, headbangelésre késztetve minket és mindenki mást is. A másfél órás buli olyan gyorsan repült el, hogy szinte észre sem vettük és már hajnali három volt...

A nagyszínpad (és a sátrak) hangosítása is felülmúlja szerintünk a korábbi évekét, reméljük ezt oly módon sikerült megoldani, hogy senkit ne zavarjon a környéken.
A jubileumi Rockmaratononról eddig semmi negatívumot nem tudunk elmondani, a legnagyobb gondunk általában az, hogy melyik JÓ koncertet hagyjuk ki egy még jobb kedvéért!