BAMA

A kulturális év minden eddiginél nagyobb lehetőséget kínált arra, hogy a másokkal összekötő múlt, a másokéval azonos hitek, álmok, érdekek, célok szorosabban kötődjenek egymáshoz. Az EKF-program kiemelt figyelmet fordított a pécsi polgárra, annak közösségi életfeltételeire, életmódjára, a közös hagyományokra és értékekre, ezzel is segítve a civil közösségek autonómiájának fejlődését, önszerveződésre épülő törekvéseiket.

  Római katonákat megjelenítő civilek is felbukkantak a köztereken a monumentális I. Pécsi Nemzetközi Hadi-, Technikatörténeti Jármű- és Modellkiállítás egyik rendezvényén

A felvezető években és 2010-ben is a civil közösségek szervezésében megvalósuló kulturális programok különleges művészeti értékeket mutattak be és reprezentálták az alulról építkező kulturális együttműködések eredményeit. A civilek folyamatos és kitartó munkája tükröződik abban, hogy jellemzően nem pontszerű eseményeket, hanem hónapokon vagy a teljes éven átívelő programsorozatokat valósítottak meg. 

Az Origo ház CINKE programjának eseményei őrzik, és folyamatosan élénkítik az ország és Pécs amatőr művészeinek alkotókedvét. A Gyükési Kápolnapok irodalmi–zenei programokkal tartotta fenn az érdeklődést Gyükés legkiemelkedőbb történeti és közösségi helye, a Szent Bertalan-kápolna iránt. 

A civil szervezetek mellett a különböző pécsi nemzetiségek és a felekezetek is mind színvonalas programokkal mutatkoztak be az EKF-év során. Újdonság volt a korábbi évekhez képest a március végi Görög Fesztivál és az októberben megszervezett Pécsi Zsidó Napok.

Az EKF civil pályázatának köszönhetően az első flamenco tematikájú fesztivált a Pécsi Flamenco Egyesület hozhatta létre Magyarországon. Egy hónapon át tartó programjaik közül a legnagyobb sikere a La Kati Compania előadásának volt, amelyen Inhof Katalin „La Kati” flamenco táncművész és koreográfus mellett Manuel Alejandro Montero flamenco gitárművész és zeneszerző, valamint David Hornillo flamenco énekes is fellépett.

A Kiskarácsonytól Adventig címet viselő sorozat 12 hangversenyén minden esetben egyedi, a helyi hagyományokhoz illő egyházzenei művek szólaltak meg a város 12 templomában.

A VII. Országos Nyugdíjas Színjátszó Találkozó az idősebb korosztály aktív kulturális kikapcsolódását, az ország különböző területein élő nyugdíjas- közösségek találkozási lehetőségét biztosította a kulturális fővárosban.
A mese az életünk, azaz mesés életünk című projekt példaértékű, hiszen a keleti városrész kulturális közegében, egy saját erőből létrehozott közösségi parkban keltette életre a szociálisan hátrányos helyzetű társadalmi rétegeket is megszólító családi eseményt, a Mesenapot.
A gyermekhospice területe társadalmi tabu, azonban a Szemem Fénye Alapítvány programjaival megmutatta a pécsi lakosság és a szakma nyitottságát.

A Pécs2010 programban több civil szervezet működött külön-külön és együtt, hogy új kulturális helyszínként keltse életre a belvárostól távolabb fekvő olyan városrészeket, mint Borbálatelep, Gyükés, Hird, Kertváros, Mecsekszabolcs, Meszes, Somogy, Uránváros vagy Vasas. Az „Életre keltett falak Pécsett” projekt szinte együtt született a pécsi kulturális fővárossal. A program a nicaraguai mural painting komplex közösségfejlesztő módszert ismertette meg fiatalokkal. A hatalmas falfelületeket ékesítő művek az esélyegyenlőség és a kultúrák közötti találkozás témáit dolgozta fel.

A természettudomány szerelmeseinek a Csillagok, csillagok… program, a honismeretben jártasaknak az Évezredek öröksége – városismereti-műveltségi játék szerzett örömöt. Sokakat vonzott a III. Kockaverseny és -találkozó, a „Táj-Ék” – Művészet a természetben, természet a művészetben program, és a monumentális I. Pécsi Nemzetközi Hadi-, Technikatörténeti Jármű- és Modellkiállítás.

Az ifjúsági korosztály széles rétegének jelentett hasznos időtöltést, és szerzett maradandó élményeket a „Virtuális utazás a múltból a jövőbe” vetélkedő, a „Képírás” – Pécsi Fotószakkör programja, a Versben élő Pécs, vagy az Európai Parlament Modell VIII. Nemzeti Ülése.