BAMA

– Sokakat meglepett a világbajnokságon. Megszoktuk ugyanis, hogy Jakabos Zsuzsanna vegyes úszásban ér el szép eredményeket, áll dobogóra, lesz bajnok. Ehhez képest most pillangón jutott döntőbe, s lett nagy csatában hatodik.

– Pedig nem ez volt az első verseny, amelyiken pillangón is úsztam, de az igaz, hogy a legtöbbször azt az eredményt elfeledtette az, amit vegyesen elértem. Sokat beszélgettem az edzőmmel, mielőtt ráerősítettünk a pillangóra, de az eredmény azt mutatja, hogy jól döntöttünk, hogy váltottunk.

– Ebben a váltásban benne van az is, hogy bármennyire szeretné, nagyon úgy fest, a mellet a jövőben sem fogják kivenni a vegyes úszásból?

– Nem, nem, szó nincs erről. Tény, hogy a vegyes úszásomban a mell a visszahúzó, akkor szoktam visszaesni, amikor az jön, akkor lépnek el mellőlem a vetélytársak – de nem emiatt mentünk most rá a pillangóra. Meg aztán aki ismeri az úszásokat, az pontosan tudja: brutálból brutálba váltottam – ezt a két versenyszámot tartja mindenki a legnehezebbnek. Nem arról van tehát szó, hogy elegem van a kemény munkából, s lazítani szeretnék kicsit valami alibi számban. Gyors váltás volt, ez tény, de nem bántam meg.

  A pécsi Jakabos Zsuzsanna már nemcsak ismerkedik a pillangóúszással

– Azért lehet ezt a kettőt együtt is úszni. Mondjuk a magyar Cseh Lászlónak vagy az amerikai Michael Phelpsnek sikerült.

– Igen, de ők már régóta versenyeznek egyszerre ebben a két számban. Nekem ezt még szoknom kell. S az igazsághoz azért az is hozzátartozik, hogy a világbajnokságon a 400 vegyest az utolsó nap rendezték, míg a 200 pillangót a versenysorozat közepén. Így egyszerűen a pillangóra jobban fel tudtam készülni, azon éreztem azt, hogy most kell nagyon bizonyítanom. Szerencsére az olimpián fordítva lesz: ha jól tudom, Londonban már első nap lezavarjuk a vegyest.

– Felmerül a kérdés: ha előbb van a vegyes, s utolsó nap
a pillangó, akkor egy vegyes-remeklésnek örülhetünk?

– Azért ez nem ennyire egyértelmű. Mind a két szám leginkább állóképességet kíván meg, szóval ez a rész hasonló – de ezen kívül mindenben különbözik a két versenyzés. Jellemző, hogy 200 pillangón alig volt különbség az első nyolc helyezett között. Ha én például csak négy tizeddel jobbat úszom, már dobogós vagyok. Egy jobb forduló, egy másik pálya, és enyém a bronz.

– Ezt a másik pályát nem egészen értjük...

– Pedig egyszerű: a mellettem úszók nagyon elmentek, így aztán sokszor az arcomba kaptam a vizet. Ráadásul én oldalt veszem a levegőt, nem úgy, mint a többi pillangózó. Meglehet, hogy ha én megyek elöl, akkor pont négy tizeddel jobb idővel zárom a döntőt.

– Akkor egyszerű a helyzet: elöl kell menni?

– És az állóképességgel mi lesz?

– Jó, akkor ezt hagyjuk az edzőkre. Legyen őszinte: azért nem volt a 400 vegyes előtt egy kis elégedett hátradőlés?

– Hátradőlés, lazítás nem, de az igaz, hogy akkor már tudtam: nem kudarcélményekkel fogok hazautazni Kínából. A váltóban is, és a pillangón is megúsztam a legjobb időmet, szóval tagadhatatlan, hogy kicsit talán kiengedtem.

– És most nonstop kiengedés?

– Majdnem. Úszás most nincsen, és nem is lesz egy jó ideig. Helyette van egy kis pihenés, meg egy kis nyaralás. És végre Pécsre is eljutottam.

– Mi a helyzet a fővárossal? Megszokta már?

– Még nem. De már nem gyűlölöm. Csak szimplán nem szeretem.