BAMA

Nincs ez másképp a MiZo Pécs 2010 esetében sem. Az előző szezont felemás eredménnyel záró egyletnél minden követ megmozgatnak, hogy az esetleges sérülések ne járjanak többé olyan drámai következménnyel, mint a tavalyi bajnoki döntőben, vagy mint egy hónapja a rájátszás sorsdöntő mérkőzésein. Azt, hogy a csapatépítés jó úton jár, igazolta a Sopronban kivívott kupagyőzelem s a nyolc közé jutás az Euroligában – ez a rátgéberi éra utolsó két évében nem jött össze. Ugyanakkor a Szeged elleni play-off párharc azt is megmutatta, hogy a csapat ütőképessége semmivé foszlik, ha négy kulcsemberéből kettőt elveszít.

A zuhanyhíradóban mostanság a régi pécsi játékosok visszacsábításáról szóló trillák mentek slágerszámba, s hogy mennyire érdemes odafigyelni a gőzpára névtelen dalnokaira, mutatja a tény, hogy alapkeret zöme megtartásának bejelentése után közzétették az első új érkező nevét, a Pécsre kétéves kitérő után visszatérő Bujdosó Nóráét.

Bár már régóta terítéken szerepelt a hármas-négyes poszton bevethető játékos, mégis talán kissé meglepő, hogy éppen ő az, akivel kapcsolatban felszállt a fehér füst. Hogy miért? Mert érkezése érdekes variációkat szül a további igazolásokkal kapcsolatban. Dobálózzunk egy kicsit a nevekkel, játsszunk a posztokkal, találgassunk, hogy is néz majd ki az EKF nagykövetének kerete a 2010-es  évre fordulva!

Előtte azonban nézzük végig, kik azok, akik jelenleg is élő szerződéssel rendelkeznek, vagyis ősszel minden bizonnyal a csapat mezében futnak majd ki a parkettre. Egyes poszton Iványi Dalma és Ruják Nóra, kettesen Raksányi Krisztina és Sarok Nikolett, hármason Somogyi Andrea és (most már) Bujdosó Nóra, négyesen Vajda Anna, ötösön pedig Sara Krnjic és Nicole Ohlde állnak a Fűzy-Djokic páros rendelkezésére. A tavalyiak közül Heller Anita és Mészáros Kornélia visszavonult, Brooke Queenannel és Graziane Coelhoval egészségi állapotuk okán nem gondolkodnak a hosszabbításon, Török Szilviával és Kelly Mazzantéval pedig jelenleg is folynak a tárgyalások.

Az látható, hogy a keret megerősítését leginkább egy hátvéd és egy erőcsatár érkezése szolgálná. E kijelentésre a csiripelő madarak még hangosabban zendíthetnek kedvenc nótájukra, mely a két Brünnbe távozott korábbi kedvenc, Fegyverneky Zsófia és Béres Tímea visszaédesgetéséről szól.

Tény és való, Béres – szerződése lejártával – már haza is tért a baranyai megyeszékhelyre, s kijelentette, ha folytatja, legszívesebben a Lauber Dezső sportcsarnokban tenné, a pécsi nevelésű, de még egy évig cseh (morva) röghöz kötött védekező-specialista pedig többi légióstársával együtt igen kellemetlen helyzetbe került, miután a Brno menedzsere egy interjúban elárulta, legszívesebben mindannyiuktól megszabadulna (és a hírek szerint a szavakat tettek is követték). Igen ám, csakhogy bármilyen tökéletes összhang látszik kibontakozni a „népakarat” és a szakmai szempontok között, korántsem biztos, hogy a klub anyagi helyzete megengedi, hogy két - magyar viszonylatban meglehetősen - drága játékossal kössenek szerződést.

Annál inkább, mivelhogy Mazzantéval kapcsolatban azt kommunikálta a klub, hogy elviekben megegyeztek a folytatásról, s már csak a részletkérdések tisztázása van hátra. S akkor még a korábbi válogatott Török Szilviáról nem is tettünk említést, aki a Győr ellen egyértelműen elbírta, hogy neki kellett összefognia a pályán a sérülésektől megfogyatkozott csapatot.

Ami engem illet, nem vagyok biztos benne, hogy mindkettejükkel találkozunk jövőre. És ez nem kizárólag pénzkérdés. Azzal, hogy Bujdosó aláírt, a bőség zavara kezd kialakulni magasbedobó poszton: a régi-új szerzemény, Somogyi és (ha marad) Mazzante harcol majd a percekért. Igaz, Kellyt be lehet vetni lejjebb (kettesen), Nórit pedig feljebb (négyesen), de akkor meg más elől szívják el a levegőt. Egy másik megközelítés szerint viszont azon is el kell gondolkodni, hogy a lassan ikonná váló Iványi sem fiatalodik, és szaporodó sérülései (és faultjai) mutatnak rá leginkább, hogy harminckét év nem múlt el nyom nélkül, ezért gondoskodni kell a pihentetéséről, s lassan-lassan a pótlásáról. Hogy erre Török-e a legalkalmasabb személy, kérdéses, viszont jelenleg ő látszik a legkézenfekvőbb megoldásnak.

Ha a szőke irányítóval hosszabbítanak szerződést, akkor az a legvalószínűbb, hogy négyes posztra érkezhet egy komolyabb játékos, minden bizonnyal légiós – amolyan Queenan szintű, csak egészségesebb térdekkel, aki jól helyettesíti Vajdát (és ugyanúgy bedobja a triplát, ha arra kerül a sor). Ezzel a felállással azt nyerné a csapat, hogy egyesben tehermentesíteni lehetne Dalmát, kettesen pedig a „kicsiket”, akik korukhoz képest így is rettenetesen nagy feladatokat oldottak meg az elmúlt hónapokban. Hármason két jó kezű magyar váltaná egymást, a négyesen pótolhatatlan Nusinak lenne minőségi (légiós) cseréje, ötösön pedig Krnjic elegendő játékpercet kapna a fejlődéshez Ohlde mellett. Az egyensúly meglenne, s talán anyagilag is vállalható.

Ha a dobógép amerikaira esik a választás, akkor a mindenképpen feltöltendő négyes posztra magyar játékos érkezhet, ez Béres Timi befutását predesztinálja. Kérdés, hogy akkor mi lesz a kettes poszttal. Alapvetően az is benne van a pakliban, hogy Török Szilviát megtartják, viszont huszonnyolc évesen nem ő látszik hosszú távú megoldásnak, ezért elképzelhető, hogy a klub húz egy merészet, és bevállal egy fiatalabb magyar játékost, akit egy-két éven belül kezdőirányítóvá kéne kinevelni. S akkor még mindig ott van Fegyverneky, akinek visszatértében sokan reménykednek, ő viszont többeknek is jelezte már, hogy (csak) azután szeretne visszatérni külföldről, miután bizonyított. Magának is. Ez az attitűd pedig nem a hazatérését vetíti előre brünni szerződésének alakulásától függetlenül…

Mindenesetre érdekes heteknek nézünk elébe – így, a holtszezon kezdetén. Miközben a fiúk még a bajnoki döntőben próbálják öregbíteni a baranyai kosárlabda hírnevét (akiknek most mindkét szurkolótábor – e sorok írójával egyetemben – együtt szurkol), a lányoknál már a jövőbe tekintenek. Rózsa Gábor elmondása szerint egy-két héten belül sokkal tisztább lesz a kép. Ezt őszintén reméljük, mert ugyan találgatni jó, de mégiscsak a biztos tudat a legmegnyugtatóbb. Egy dolog viszont már most körvonalazódni látszik: akárhogy is alakuljanak az igazolások, a következő szezonban meglehetősen ütőképes lesz a MiZo Pécs 2010 csapata, amelyben az egyre erősödő magyar és pécsi kötődésű mag minőségi légiósokkal valamint szárnyaikat bontogató ifjoncokkal egészül ki, s ez több mint biztató.