BAMA

A cégek szempontjából a legfontosabb változás, hogy a sportra szánt milliók már nem az adóalapot csökkentik, hanem magát az adót. Szintén fontos elem, hogy ebben az adókedvezményben csak a látványsportágak – labdarúgás, kosárlabda, kézilabda, vízilabda, jégkorong – képviselői részesülhetnek, s ott is csak a profi, első- és másodosztályú klubok.

– A társasági adó hetven százalékát fordíthatják sporttámogatásra a cégek – tudtuk meg az előterjesztést jegyző Bánki Erik baranyai országgyűlési képviselőtől, a sport- és turisztikai bizottság elnökétől. – Ennek köszönhetően reményeink szerint létrejön a sportgazdaság, ami eddig nem létezett. A támogatók eddig nem azért nem szálltak be a sportba, mert nem szerették, hanem mert nem voltak tiszta viszonyok, színlelt szerződések, feketepénzek jellemezték a területet. Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, az ekho bevezetésével legalizáljuk a sportolók foglalkoztatását.

 

Az első- és másodosztályú klubok nyilván üdvözlik a változtatást, ám az amatőrök részéről sokan kritizálták a javaslatot, miszerint őket ez hátrányosan érinti. „Miután sportgazdaságot akarunk építeni, csak a magasabb osztályokban szereplő klubok lehetnek alkalmasak arra, hogy piaci alapon pénzt vonzzanak a sportba, mert hozzájuk érdemes befektetni. Az amatőrök érdekei pedig amúgy sem sérülnek, mert a szponzori támogatás ugyanúgy megmarad. A következő évben a számításaink szerint tizenöt–húszmilliárd forinttal több érkezhet a magyar sportba” – fogalmazott Bánki Erik.

A téma még annyira friss, hogy az általunk megkérdezettek sem voltak teljesen „képben” – persze nem maradtak le semmiről, hiszen a jogszabályt csak akkor vezethetik be, ha Brüsszel is rábólint. A Kozármisleny egyesületi elnöke, Feleki Attila tőlünk tudta meg, hogy a törvényjavaslatot elfogadták, a tartalmával kapcsolatban azonban nem voltak kérdései: „Komoly reményekkel vágunk neki a következő időszaknak. Az utóbbi időben kikoptak a szponzorok a sportból, de ennek a változásnak köszönhetően meg lehet nyerni azokat a cégeket, amelyek nyereségesek – mert itt ez a kulcsszó. Teljesen mindegy ugyanis, hogy adóként fizeti-e ki azt a bizonyos összeget vagy nekünk adja, ráadásul jobb feltételekkel mint eddig. Fontos viszont megjegyezni, hogy a támogatásért reklámot nem kaphat.”

Kíváncsiak voltunk egy olyan cég vezetőjének véleményére is, aki szereti a sportot, rengeteg pénzt is áldoz rá. A Szigetvári Takarékszövetkezet elnök-ügyvezetőjét, dr. Kiss Endrét éppen nyaralás közben értük utol, így még nem olvasta a törvényjavaslatot, a lényeget hallva azonban véleményt formált: „Ez egy nagyszerű dolog, jóval előnyösebb megoldás, mint a korábbi, s engem egyáltalán nem zavar, hogy a támogatás reklámcélra nem fordítható”. A hetvenszázalékos határt hallva azonban nem is kicsit hitetlenkedett: „Mi marad az államnak az adóból? Mennyire fog a sportra fordított összeg hiányozni a költségvetésből?”

Ezzel már szerencsére nem a kluboknak, sportvezetőknek, sportolóknak kell foglalkozniuk.

Furfangos megoldások helyett jöhet az ekho

Szintén lényeges változás az egyszerűsített közteher-viselési hozzájárulás (ekho) kiterjesztése a sportolókra, trénerekre, sportszervezőkre. Ennek folytán a klubok a különféle furfangos megoldások helyett (például arculatátviteli szerződések) rendkívül kedvezményes feltételek mellett, „tisztán” foglalkoztathatják a versenyzőket. Némi visszatetszést legfeljebb az kelthet, hogy amíg a nemzet színészei 25 millió forintig, addig az első osztályban szereplő sportolók 100 millióig vehetik igénybe a lehetőséget.

További érdekesség, hogy adómentessé vált a sportversenyen nyert érem és serleg is.