Közélet

2014.04.09. 16:13

Kérészek és szúnyogok „szafariparkja”

Dr. Csabai Zoltán és munkatársai a PTE egyik termében kialakítottak egy 24 méteres mesterséges patakot, ahol a szúnyogok, szitakötők, bogarak, poloskák, kérészek és megannyi vízi szervezet életét lehet tanulmányozni.

Mészáros B. Endre (Dunántúli Napló)

– Mi a haszna egy ilyen pataknak?

– Hogy olyan terepi kérdésekre tudunk választ kapni, ami természetes környezetben nem lehetséges. A vízi gerinctelenek életét annyiféle tényező befolyásolja, hogy lehetetlen a valós helyükön mindet mérni, a hatásokat elválasztani egymástól. Így viszont a vízhozamtól, az aljzat összetételén át a víz minőségéig minden formálható, s ebben a mesterséges ökoszisztémában felmérhetjük a reakciójukat a változásokra.

– Miért kell odafigyelni a vízi gerinctelenekre?

– Nagyon fontos szerepet töltenek be a patak anyagforgalmi rendszerében, meghatározzák annak működését. De lehet majd itt algákkal, kisebb halakkal is foglalkozni, s az is kiderülhet, hogy a vízi élővilág menyire érzékeny a szennyezésre, vagy például vizsgálható, hogy egy hirtelen áradás milyen hatással van a meder morfológiájára és az élővilágra.

– Mekkora ez a kísérleti vízfolyás, és mennyiből sikerült megépíteni?

– Három nyolcméteres szakaszból áll, melyek akár össze is kapcsolhatók. Négymillió forintba kerültek a patakot létrehozó berendezések, a vízhozam számítógépes vezérlése. A különböző kísérletekhez már újabb pályázati források kellenek.

– Van ehhez hasonló a nagyvilágban?

– Ilyen nagy méretű, zárt rendszerről nem tudok. Sokkal keskenyebb és kisebb berendezések előfordulnak, de elsősorban áramlási kérdések, szennyezés hatásainak vizsgálatára. Mi viszont főként a biológiai folyamatokra vagyunk kíváncsiak.

– Miben segítenek ezek az ismeretek?

– Jó, ha tudjuk, hogy emberi beavatkozásokra a természetes környezet miként formálódik és hat vissza ez az emberi életre. Emellett az oktatásban is fontos szerepe lehet.

– Gondolom, szabadidőben is a vizeket járja.

– Valóban, szerencsés vagyok, mert a munkám a legkedvesebb „pihentető” elfoglaltságom is egyben.

Tudományosan állatbarát család

Csabai Zoltán 1975-ben született Nyíregyházán. Ott is érettségizett, majd a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen biológusként diplomázott 1998-ban. A PTE korábbi Általános és Alkalmazott Ökológiai Tanszékén dolgozik 2003-tól, melynek ma már Hidrobiológiai Tanszék a neve, és 2009-től dr. Csabai Zoltán habilitált egyetemi docens a vezetője. Felesége Pap Zsuzsanna agrármérnök, a pécsi állatkertben gyűjtemény-­nyilvántartó, ikerfiaik, Máté és Milán háromesztendősek.

Címkék#Pécs

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!