Jócskán megdrágulhat a robogás - ha rendszám kell a segédmotorokra

Lényegében „láthatatlanok” Magyarországon a robogók és a kismotorok, ugyanis semmilyen nyilvántartás nincs róluk, a tulajdonosoknak csak az adásvételi szerződés (feltéve, ha készült) az egyetlen, a tulajdonjogukat igazoló papírjuk.

A közúti ellenőrzésektől eltekintve a segédmotorok műszaki állapotát nem vizsgálják hivatalból, így tulajdonképpen csak a vezetőktől függ, hogy milyen állapotú robogókkal hajtanak ki a forgalomba. Azt sem ellenőrzi ma senki, hogy az ötven köbcentisnek mondott gépek hengerűrtartalma a valóságban mekkora: nem titok, hogy jóval nagyobb teljesítményű „kismotorok” is futnak rendszám nélkül.

Mindazonáltal a tolvajok körében is keresettek a robogók, évente csaknem ezret lopnak el országszerte – megtalálásukat szintén nehezíti a nyilvántartás hiánya.

Ezeken változtatna a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium azzal, hogy közleményük szerint ősszel az Országgyűlés elé kerülő jogszabály-módosítással bevezetnék a kötelező regisztrációt, a rendszámot és az időszakos műszaki vizsgáztatást. Ez egyszeri tíz-tizenötezer forintos kiadást jelent, amihez a hasonló összegbe kerülő forgalomba helyezési költségek jönnek még – majd később a műszaki vizsgák díja.

---------------------------------------------------------------------
Ön mit gondol a minisztérium tervéről? Szavazzon a középső hasábban (vagy mobilon a cikk alján)!
---------------------------------------------------------------------

A jogsihoz és a sebességhez nem nyúlnak hozzá

Felmerült, hogy a segédmotorok ne tizennégy, hanem tizenhat éves kortól legyenek vezethetők, ám a szaktárca nem tervezi a korhatár felemelését.

A kismotorra ülni úgynevezett „am” kategóriás jogosítvánnyal, illetve úrvezetői hajtási engedéllyel lehet. Előbbi megszerzése több mint negyvenezer forintba kerül, elméleti és gyakorlati vizsgát is kell tenniük a jelentkezőknek.

Ugyancsak nincs szó a KRESZ segédmotorosokra vonatkozó passzusainak módosításáról, így továbbra is marad a legfeljebb negyven kilométeres sebességhatár.

Bár arról nem tudunk, hány gyorshajtáson ért robogósnak postáz csekket a rendőrség, a negyvenes határt már régen eltörölte a gyakorlatban az idő: a nyolcvanas évek NDK-s slágergépeiből, a Simsonokból is ki lehetett szorítani ennek akár a kétszeresét, a modern típusok pedig már alapból is képesek erre.

Baranyában akár húszezer kismotor is futhat

Mivel semmilyen hivatalos nyilvántartás nincs, csak becslések állnak rendelkezésre a segédmotoros kerékpárok számáról. Közlekedési ügyekben jártas szakemberek szerint csak Baranyában akár húszezer robogó, kismotor futhat, országszerte pedig akár félmillió darab is lehet belőlük.

Számarányukhoz képest viszonylag kevés balesetet okoznak az ilyen járművek vezetői, Baranyában az idei esztendő első öt hónapjában nyolc, Tolna megyében három sérüléses baleset volt a számlájukra írható, ez jóval kevesebb a kerékpárosok által okozottaknál.

Ugyanakkor a segédmotorosok közül kiugróan sokan vezetnek ittasan. A statisztikai hivatal 2012-es adatai szerint az országban a kismotorral balesetet okozók huszonhét százaléka fogyasztott alkoholt a karambolt megelőzően.

Megéri két kerékre cserélni a négyet

Robogóval, kismotorral közlekedni jóval kevesebbe kerül, mint kocsival. A legjobb, márkás kétkerekűek árai ugyan vetekednek egyes használt autókéival, mivel több százezer forintba kerülnek, az olcsóbbak viszont akár már néhány tízezer forintért megvásárolhatók másodkézből.

A fenntartás viszont kiemelkedően olcsó: egy négyütemű robogóval akár egy ezresből is futja száz kilométerre, míg autóval ez legalább a háromszorosába kerül. A kismotorokra is kötelező ugyan biztosítást kötni, ami évente három–hatezer forintba kerül átlagosan, a kocsik esetében viszont a biztosításért jellemzően negyedévente kell ennyit fizetni.

Az alacsony költségek mellett tavasztól őszig a kényelem is a robogók használata mellett szól, városokban egyszerűbb velük közlekedni, ki lehet kerülni a dugókat, s könnyebb parkolóhelyet is találni a számukra.