Titkos tanokat terjesztett az „átkosban”

– Igaz, hogy az „átkos” időszakban titkos összejöveteleken tanított teológiát a fiataloknak?
– A hetvenes években csak az tanulhatott teológiát, aki papnak készült. Így én titkos házi kurzust tartottam öt pécsi fiatalnak. Így indult el a filozófia útján dr. Boros János vagy dr. Tüskés Gábor, az irodalomtudomány kutatója. Ebből aztán később országos teológiai levelező tagozat született, melyet akkortájt ugyancsak igen csendesen kellett kezelni.

– Emellett illegális ifjúsági keresztény nyári táborokat is szervezett.
– Balatonakarattyán, Zebegényben tartottunk ilyen összejöveteleket. Akkoriban történt, hogy Abaliget két végén is úttörőnyakkendősök táboroztak, s csak utólag derült ki, hogy valójában mindkettőben keresztény oktatás zajlott. Én ma is a közösségi hitéletet, a fiatalok hitre nevelését tartom a legfontosabb feladatunknak.

– Úgy mondják, a hittudományi „veszekedéstan” a szakterülete, válaszokat adni a vallással kapcsolatos alapkérdésekre, ellenérvekre. Ferenc pápa a napokban úgy fogalmazott: „Az ősrobbanás és az evolúció Isten tervének része volt”. Einstein pedig úgy: „Hit nélkül a tudomány béna, tudomány nélkül a hit vak”. Ön szerint milyen az összefüggés a hit és a tudomány között?
– A hit rendezett válaszadás Isten közeledésére. A tudomány különféle biológiai, kémiai, fizikai folyamatok lefolyásának regisztrálása. Más tehát a tárgykör és a módszer, de igen, Isten indította el az ősrobbanást, az evolúció pedig program, ami alakítja a világot. Miután pedig Isten mindenható, vélhetően az ősrobbanást már többször beindította, erre azonban egyelőre még nincs adatunk.

– A szobájában egy Széchenyi-­mellszobor, Borsos Miklós alkotása áll a fő helyen, körülötte több festmény.
– Nagyon tisztelem Borsos Miklós művészetét. A nagycenki bronzszobor gipszmintája ez, amit az öntés után bezúztak volna, ám én megőriztem. Összességében úgy gondolom, hogy a keresztény ember, az művelt ember. A baráti körömben például könyvek járnak körbe, s évekig szerveztem utakat színházakba, az Operaházba is. Mindemellett számomra a kultúra szerepe elsősorban az, hogy erősítse a kereszténységet mindenkiben.

Pécs-Kelet három részének plébánosa

Dr. Gesztesy András 1947-ben született Pécsett. Szülei az ötvenes években is hívő emberek voltak, ő maga sokat tanult a pálosoktól, a Nagy Lajos Gimnáziumban érettségizett, ahol nagy hatással volt rá osztályfőnöke, Rajczi Péter. 1970-ben Pécsett jogi diplomát szerzett, majd Budapesten teológia szakra járt, ahol 1975-ben végzett. Tíz évig volt lelkipásztor Dunaföldváron, hét esztendőn át Kakasdon, 1992 óta a pécsi Szent István-­plébánia vezetője, melyhez most hozzátartoznak a pécsbányatelepi és az Ágoston téri plébániák is. Több mint húsz éve tanít teológiai tárgyakat a Pécsi Hittudományi Főiskolán.