Közélet

2015.01.27. 16:54

Azért küzd, hogy mégse mozogjon a föld

A Magyar Mérnöki Kamara Környezetvédelmi Felsőoktatásért Díját vehette át a múlt héten dr. Kaszás Ferenc pécsi főiskolai docens. A geotechnikai tervező, földtani szakértő a dunaszekcsői löszfal felmérésétől az országos ásványtár újraindításáig több területen is maradandót alkotott.

Mészáros B. Endre (Dunántúli Napló)

– Mivel érdemelte ki ezt az elismerést?

– A PTE műszaki karán a geológia gyakorlati oktatásában veszek részt nyugdíjas vendégelőadóként, de korábban negyedszázadon át tanítottam ugyanitt. A talajjal, mint teherhordó szerkezettel foglalkozunk, emellett a magánmunkáim érdekességei kerülnek terítékre, legutóbb Kozármisleny új lakótelepének völgyrészében lévő közel százötven épületének elvizesedése volt napirenden.

– Van miből meríteni, hiszen több baranyai ügynél igazságügyi szakértőként is tevékenykedett.

– Igen, például a komlói Gesztenyés-lakótelep bányakár ügyeit vizsgáltam, s ugyancsak Komlón a kő- és szénszállítás okozta épületrongálásokat.

– A díjátadáskor kis szakmai előadást is tartott.

– A Duna menti partfalcsúszásokról szólt a beszámoló, mivel geotechnikusként én foglalkoztam a dunaszekcsői löszfalcsúszással. Ercsitől Mohácsig sok gondot jelentett ez, Kulcsnál például 53 házat le is kellett bontani. Ami Dunaszekcsőt illeti, ott 2008-ban félmillió köbméter föld csúszott le, de szerencsére Szekcsőnél mindössze négy víkendház rongálódott meg. Egyébként a Várhegyen újabb óriási földcsuszamlás van készülőben, de várhatóan ez sem okoz lakott épületekben kárt.

– Mire a legbüszkébb?

– A pellérdi szennyvíztisztító mellett megépült biogázüzemnek a talajmechanikai vizsgálatára, mert az igen különleges megoldásokat kívánt.

– Földtani szakértőként sem tétlenkedett.

– Többek között autópálya-építésekhez terveztem és minősítettem kitermelőhelyeket.

– Csak talajokkal foglalkozott?

– Nagyon izgalmasan indult a pályám. Az 56-os forradalom során szétlőtték a Magyar Nemzeti Múzeum ásványtárát, és az új állandó kiállítás létrehozásában vettem részt. Aztán Pécsre, az uránbányához kerültem, s Bakonyán dolgoztam évekig bányageológusként, majd az életem egyik legizgalmasabb feladata következett, a város pincefelmérése.

– Azért ez nem kis feladat volt.

– Összesen 86 kilométer pincét vizsgáltunk be, és adtunk javaslatot a megerősítésükre. Ma már 200 kilométernyi pincehálózat ismert, mi csak a belváros alatti területtel foglalkoztunk. Most viszont azt tervezem, hogy megírom könyvben a teljes pécsi pincerendszer történetét.

Aranydiplomás geológus, 55 éve végzett

Dr. Kaszás Ferenc 1935-ben született Szilágyon. Az ELTE-n szerzett geológus diplomát 1960-ban, a BME-n elvégezte a mérnökgeológusi szakot, ugyanitt 1982-ben doktorált. A Magyar Nemzeti Múzeum ásványtárában kezdte a munkát, 9 évet dolgozott termelésirányító és kutató geológusként az uránbányában, hármat a Pécsi Tervező Vállalatnál, 1973-tól nyugdíjazásáig, 1995-ig volt a PTE PMMIK oktatója. Igazságügyi szakértő, geotechnikai és földtani vállalkozást működtet. Felesége, dr. Gódi Katalin gyermekgyógyász főorvosként ment nyugdíjba. Lányuk közgazdász, két unokájuk van, az egyik ipari formatervező, a másik pedig a Budapesti Gazdasági Főiskola végzős hallgatója.

Címkék#Pécs

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!