2015.05.08. 16:02
A szépirodalom misztikumának kódfejtője Halmai Tamás
A napokban zárult Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra a pécsi Halmai Tamásnak új verses- és prózai kötete jelent meg. Az írót, aki a Dunántúli Napló munkatársa, az alkotói indítékokról, a valóság és a fantázia viszonyáról kérdeztük.
– Egyetértesz azzal, hogy a következő kulcsszavak jellemzik a két kötetet: misztikum, mese, metafizika, angyal, szeretet?
– Ez nagyon érzékeny közelítés, örülök, ha így látod. Két új munkám a klasszikus próza- és versalakzatok életképességét teszi próbára, miközben spirituális sejtéseket visz színre. Az a tartomány érdekel, ahol a mese, a költészet és a teológia összeér. Az irodalom elfeledett, mágikus funkciója.
– Mi volt előbb a számodra, a vers vagy a próza?
– Azt hiszem, nem véletlen, hogy egyszerre jött ki ez a két könyv. Éppen tíz évvel ezelőtt jelent meg ugyanis az első kötetem, s abban is együtt szerepeltek versek és elbeszélések.
– Mi a szándékod a misztikus megközelítéssel, az érzelemből és értelemből összegyúrt belső világunkhoz könnyebb így közel férkőzni?
– Van egy blogom, Felhőposta a címe, és az a mottója, hogy „az irodalom akkor is gyógyít, ha nem vagyunk betegek”. Ezt a gondolatot igyekszem az írásaimmal a gyakorlatba átemelni. Ez persze rejt magában némi esztétikai kockázatot, a szépelgő korszerűtlenség veszélyét.
– A tengerszelídítő című új prózaköteted nem mindennapi területen kalandozik. Én úgy összegeznék: szépirodalomba ágyazott sci-fi és fantasy egyperces történetek.
– Mindez csak nálunk újdonság, 20-21. századi angolszász írók előszeretettel lépnek át műfaji és zsánerhatárokat. Nálunk még gyakran különválasztják a peremműfajokat, a populárisabb műveket. Amerikában például Ray Bradbury, Philip K. Dick ugyanolyan fajsúlyos része az irodalmi tudatnak, mint Whitman vagy Hemingway.
– Korrektor vagy a Dunántúli Naplónál, vagyis „alkalmazott irodalomból” élsz. Meg sem próbálod az újságírói tevékenységet?
– Az kevésbé vonz, a szövegeimmel nem akarok aktualitásokhoz kötődni. A korrektorkodás viszont karbantartja a nyelvi készségeimet, és rengeteget tanulok belőle, ahogy a kollégáktól is.
– Megnyerted a szerkesztőség foci-vb-s góltotóját. A sporttal ilyen intenzív viszonyban vagy?
– Iskolásként fociztam, atletizáltam, de ez már a távoli múlt. Most legfeljebb online biliárdozom, s ha ki akarok szakadni az írásból, akkor leginkább klasszikus zenét és jazzt hallgatok.
Versek, prózák, esszék tizenhat kötetben
Halmai Tamás 1975-ben született Pécsett. A Janus Pannonius Tudományegyetem magyar szakán diplomázott 1999-ben. A tanítást egy kertvárosi általánosban kezdte, majd a Mátyás király utcai iskolában folytatta, hat éven át pedig Komlón a Nagy László Gimnázium magyartanára volt. Dolgozott a Művészetek és Irodalom Házában, a Janus Pannonius Múzeumban, 2012-től a Dunántúli Napló korrektora. 16 kötete jelent meg: versek, prózák, esszék, kritikák, kismonográfiák. Párja, Georgina a Leőwey Klára Gimnázium magyartanára, Meszesen élnek.