„Berlinben valahogy a nagyvárosi tempó is lassabb”

– Mikor és miért kezdett el külföldi lehetőségek után nézelődni? Nehéz volt meghozni a döntést?
– Mindenki szeretne utazni és új tapasztalatokat szerezni, így voltam ezzel én is, és már az egyetemi évek alatt is külföldre vágytam. Angliai nyári munka, francia utazások, berlini egyetemi ösztöndíj, portugál, orosz, finn projektek, nemzetközi szakmai ösztöndíjak miatt egy időre szinte „bolygó hollandivá” váltam. Már egy korábbi berlini látogatás során is felmerült bennem, hogy ide egyszer vissza kell jönni, és szerencsét kell próbálni. Akkoriban egy galéria vagy projektroom alapítása volt az álom, valami, ami nemzetközi kontextusba ágyazódik, de meghatározóan magyar vonatkozása van. Azóta más tervek szövődtek, és a megvalósítás sem gyors és egyszerű folyamat. Egyelőre saját és más tervezők termékeinek keresek Berlinben piacot, elsősorban persze a vállalkozásunk és egyesületünk nemzetközi lehetőségeit kutatom.

[caption id="" align="alignleft" width="430"] „Berlinben valahogy a nagyvárosi tempó is lassabb”
[/caption]

– Miért pont Berlin? Mik a város legjobb és legrosszabb tulajdonságai?
– Pécstől, a legjobb barátoktól és a kedvenc helyektől való elszakadás nagyon nehezen ment, a párkapcsolatom miatt azonban Berlin mellett döntöttem. Berlin legendás város, pezsgő kulturális és zenei karaktere mellett élhető, megfizethető is. A nagyvárosi tempó itt valahogy lassabb, mint Londonban vagy Párizsban, az embereknek van tere, mind a lakótér, mind pedig a közterek kiterjedt méretűek. Sok a park, amit bátran használnak a berliniek, grilleznek, piknikeznek, rengeteget bicikliznek. Fontos a szabadidő, az egészséges életmód, a gyermek- és családbarát megoldások, és persze mindenki „zöld” és „öko”, ami bevallom nekem is nagyon szimpatikus. Ami azonban talán a legfontosabb, a tolerancia, a multikulturalizmus, a nyitottság, az, hogy bátran felvállalhatod azt, aki vagy.

– Itthon leginkább kulturális közegben tevékenykedett, most mit csinál?
– Szerettem volna folytatni itt, amit otthon is csináltam, azaz kurátori és kulturális menedzsmentfeladatokat ellátni. Hiába a nyelvtudás és a referencia, itt csak nagy szerencsével lehet a kreatív szakmában jó álláshoz jutni. Ennek ellenére számos kulturális eseményen veszek részt látogatóként, dizájnvásárokon, börzéken pedig saját termékeinket népszerűsítem. Szabadúszó vagyok, próbálok izgalmas projektekbe bekapcsolódni, akár kezdeményezni, a megélhetést pedig további két forrásból biztosítom: egy elegáns magyar étteremben, a Budapest Callingban részmunkaidőben dolgozom és emellett egy start-up dizájncégnek alkalmanként táskákat készítek. Mindkettőt szeretem, és szükséges is, hogy kilendítsen a komfortzónámból, hogy különböző emberekkel érintkezhessek, és az élet más-más területeiről gyűjthessek tapasztalatokat.

– Tervezi, hogy végérvényesen választ Magyarország és Németország között?
– Nem gondolkodom ilyen végletesen. Jelenleg nagyon jól érzem magam Berlinben, élvezem az életet, és vannak konkrét tervek a következő évekre. Hogy azután mi lesz, még nem tudom. Szeretnék újra utazni, és egy-egy bázist Pécsett és Berlinben is fenntartani.

Nem elég a nyelvtudás

Szolga Hajnal szerint Berlinben az adott szakmától függ az, hogy elegendő-e az angol, vagy szükséges-e mellé a német nyelvtudás. Itt legkevésbé a nyelvtudás vagy a munkakeresés nehezíti meg a dolgokat, inkább a lakóhely megszervezése, Berlin ugyanis részben túlnépesedett város, másrészt pedig újul és ezáltal drágul is. Éppen ezért kitartás és türelem kell a kalandoroknak, és rugalmasság, nyitottság arra nézve, hogy akár más szakmában és munkahelyen próbálhassa ki magát az ember.