Közélet

2015.06.19. 17:48

Betegségeket is hoznak majd a szúnyogok?

A szúnyogok nem lettek agresszívabbak, csak több olyan faj bukkant fel, amely szereti az embervért – többek között erről is beszélt lapunknak Kemenesi Gábor pécsi kutató.

Fülöp Zoltán (Dunántúli Napló)

Kemenesi Gábor a baranyai szúnyogokat vizsgálja a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjában – a vizsgálatok célja elsősorban az, hogy kiderüljön, különböznek-e az itteni vérszívók a másutt élőktől, illetve hogy milyen kockázati tényezőt jelentenek napjainkban.

– Kutatásaink főleg a szúnyogok által hordozott vírusokra irányulnak, de két éve már a mostanában igen nagy hírértékűnek számító Dirofilaria fajokkal, például a szívférgesség kórokozójával is foglalkozunk – mondta el a Dunántúli Naplónak Kemenesi Gábor. – Tudományos szempontból vannak különbségek a különböző földrajzi területeken élő szúnyogpopulációk között, de ezek főleg genetikai vagy egyéb, tudományos szempontból érdekes különbségek, amelyek nem befolyásolják az alapvető viselkedési mintázatot, így  egy­egy faj aktivitási időszakát vagy kedvenc táplálékállatát.

Magyarországon jelenleg ötven szúnyogfajt tartanak számon, amelyeknek igen eltérő és széles skálán mozgó ökológiai igényeik vannak. Az elmúlt évek során Baranya megyében összesen huszonhat fajt azonosítottak, amelyek közül azonban a városokban csak néhánnyal találkozhatunk. Azok a fajok okozzák a legfőbb problémát, amelyek szívesen táplálkoznak embereken, azaz amelyeknek ízlik az embervér.
A szúnyogcsípés a nyár elmaradhatatlan velejárója, ám ezzel párhuzamosan évről évre azt halljuk, hogy egyre agresszívabbak a vérszívók. A kutató lapunk kérdésére elmondta: a pánikkeltés helyett érdemesebb ezt árnyaltan kezelni.

– Agresszívabbnak semmiképpen sem nevezném őket, inkább a megváltozott időjárási és éghajlati mintázatok következménye az időszakos fajösszetétel átalakulása. Az enyhe telek, a hirtelen nagymennyiségű késő tavaszi és kora nyári csapadék mind fontos tényezők, s főként a globális éghajlatváltozás következményeként foghatók fel. Az elkövetkező évtizedekben fel kell készülnünk az újabb kihívásokra, újabb fajok megjelenésére – kutatásaink létjogosultsága talán éppen ebben rejlik. Saját adataink szerint egyébként az elmúlt három-négy évben előtérbe kerültek az olyan, főként árterekre jellemző tömegfajok, amelyek szívesen táplálkoznak emberen, és jellemzően korai aktivitási időszakkal rendelkeznek, azaz nappal is előszeretettel támadnak. Ennek egyik következménye lehet az, hogy a lakosság agresszívabbnak érzi a szúnyogokat.

A csípések elszaporodása mellett egyre többször merül fel különböző híradásokban, hogy – akárcsak a kullancsoknál – előbb-utóbb betegségeket is el fogunk majd kapni a szúnyogoktól. Ennek realitására is rákérdeztünk.
– Saját kutatásaink és a nemzetközi tudományos eredmények alapján is kijelenthetjük, hogy az elkövetkező évtizedek során egyre nagyobb kockázattal kell számolnunk a szúnyogok által terjesztett betegségek terén. Pánikra azonban semmi ok, hiszen a rendszeres városi szúnyogirtás hatékonyan minimalizálja a kockázatot, egyszerűen az által, hogy nem ad lehetőséget a szúnyogok által hordozott kórokozók fejlődési ciklusának befejezéséhez. Hangsúlyoznám azonban a személyi védekezés fontosságát: a megelőzés a leghatékonyabb módszer a probléma elkerüléséhez.

Fontos a megelőzés és a védekezés

– A személyi védelem a legfontosabb és leghatékonyabb eljárás. A természetben a szúnyogriasztó spray használata javasolt, lakásban, házban pedig a különféle elektromos készülékek a leghatékonyabbnak.
– Fontos a tenyészhelyek megszüntetése, átalakítása. Ilyenek például a vízzel telt edények, a pocsolyák, a kerti tavak.
– A nappali pihenőhelyeket is meg kell szüntetni, a gyep rendszeres kaszálásával, az árnyas­bokros helyek ritkításával, szellőssé tételével.

Az irtás segít, de árthat is

Kemenes Gábort a szúnyogirtás hatékonyságáról is kérdeztük. „A hatékonyság a mai modern szereknek köszönhetően nem kérdéses, de kulcsfontosságú az irtás ideje, gyakorisága és időzítése. Fontos ugyanakkor megjegyezni ennek a negatív hatását az ökoszisztéma más tagjaira, főként más rovarokra. Léteznek biológiai úton előállított szerek, amelyek csak a szúnyoglárvák számára végzetesek, de itt nem relevánsak, mivel hiányoznak az összefüggő tenyészhelyek” – mondta.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!