Kemenesi Gábor a szúnyogok által terjesztett vírusokat kutatja

– Tisztázzuk az elején: lecsapja a szúnyogot, ha a karjára száll?

– Persze! De nem azért, mert rettegek attól, hogy milyen vírust terjeszthet.

– Ezek szerint nekünk sem kell?

– Nem, és tényleg nincsen ok semmiféle pánikra. Tény, hogy több a szúnyog, mint korábban, hiszen az időjárás megváltozott, s ez a váltakozás, hogy tehát egyik nap kánikula van, a másik nap esik, kedvez az elterjedésüknek, s ezzel párhuzamosan új fajok is megjelenhetnek, de folyamatosan vizsgáljuk őket. A csípések mögött ugyanis kutatói szempontból sok izgalmas tényt lehet felfedezni. Az valószínűsíthető, hogy az elkövetkező évtizedek során egyre nagyobb kockázattal kell számolnunk a szúnyogok által terjesztett betegségek terén, pánikra azonban semmi ok, hiszen a rendszeres városi szúnyogirtás hatékonyan minimalizálja a kockázatot.

– A magyar szúnyogok minden faja ismert már?

– Mondhatjuk, hogy igen. Jelenleg 50 fajtát különböztetünk meg hazánkban. Az elmúlt évek során Baranya megyében 26 fajt azonosítottunk, melyek közül a városokban csak néhánnyal találkozhatunk. A bajt főleg a nagy tömegben megjelenő, városi tenyészhelyekben jól szaporodó fajok okozzák – tenyészhely lehet a kint felejtett edény, az árkokban felgyűlt pocsolya. Ezek felszámolásával, ami nem nagy munka, komoly javulást érhetnénk el.

– A Szentágothai Kutatóközpontban folynak a vizsgálataik. Itt minden adott a kutatáshoz?

– Igen, ez a hely európai szinten is kimagaslóan jó. Jelenleg hazánk legjobban felszerelt és legbiztonságosabb virológiai kutatólaboratóriumával mi rendelkezünk. A Természettudományi Kartól minden segítséget megkapunk, zavartalan a munkánk.

– Denevérek által hordozott vírusokkal is foglalkozik. Ezek az állatok hogyan kerültek képbe?

– Nagyjából az utóbbi évtizedben kezdtek el a kutatók a denevérek által terjesztett vírusokra jobban odafigyelni – amikor Kínában azonosították a SARS vírus forrását denevérekben. Ettől fogva a kutatók jobban koncentráltak erre az állatcsoportra is. Én ehhez csatlakoztam: jóban vagyok denevérkutatókkal, együtt járjuk a világot, s együtt térképezzük fel a fajokat, és természetesen az általuk hordozott vírusokat is. Időközben nagyon meg is szerettem a denevéreket – és hát nem mindennapi élmény, amikor mondjuk áll az ember Mexikóban, egy denevérbarlang bejáratánál, és több millió állat repül vele szembe.

Mindig is kutató szeretett volna lenni

Kemenesi Gábor 1987-ben született Budapesten. A fővárosi Ady Endre Gimnáziumban érettségizett 2006-ban, érdeklődése ekkor fordult a tudományos kutatások fel. Bár először orvosnak jelentkezett, elmondása szerint már akkor is a kutatás érdekelte, ezen a pályán képzelte el magát.

A Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karán, biológia szakon 2008-ban kezdte meg tanulmányait. 2013-ban szerzett diplomát, azóta a PTE TTK Biológiai doktori iskolájának hallgatója, témavezetője dr. Jakab Ferenc.

Kemenesi Gábor kutatási területe a szúnyogok és a denevérek által hordozott vírusok – az évek során eljutott több országba is, legutóbb éppen Mexikóban vizsgálta a denevéreket.