2015.12.13. 16:49
Zarándokhely lehet a nagy szultán sírhelye Szigetváron
A világ számos pontján felkapták a fejüket a régészek az elmúlt hét szenzációs bejelentésére: a Szigetvárnál kutató geográfusoknak és régészeknek I. Szulejmán síremlékét sikerült azonosítaniuk és feltárniuk.
Egy teljes oszmán kori település mellett I. Szulejmán szultán síremlékének maradványait fedezhették fel magyar kutatók Szigetvár mellett – jelentették be a Török Együttműködési és Koordinációs Ügynökség (TIKA) tájékoztatóján.
A kutatások vezetőjeként dolgozó Pap Norbert, a Pécsi Tudományegyetem Kelet-Mediterrán és Balkán Tudományok Központjának igazgatója lapunk megkeresésére kijelentette: minden valószínűség szerint I. Szulejmán szultán sírhelyét, az egykori mauzóleumot, valamint egy unikális oszmán kori települést sikerült megtalálniuk a szigetvár-turbéki szőlőhegyen. Ahhoz azonban, hogy teljes bizonyossággal ki lehessen jelenteni, hogy a türbét találták meg, fel kell tárni a többi épület maradványait is és tisztázni szükséges egymáshoz való viszonyukat.
A város határában Szulejmán sírhelyeként azonosított leletről Pap Norbertet, a kutatás vezetőjét kérdeztük.
– Mit találtak pontosan?
– A vizsgált nagy kiterjedésű területen megtalált oszmán város egykori központjában tárultak elénk azok az épületmaradványok, amelyek nagy mértékben felidézik egy 1664-es rajzon látható L-alakú derviskolostor, illetve mellette látható kettő, korábban egybeépültnek tűnő, Mekka felé tájolt épületek elhelyezkedését. Ezek közül a feltételezésünk szerint a nagyobb egy mecset, a kisebb pedig egy türbe alapjait mutathatják. Utóbbi lehetett a szultán síremléke.
– Miért a feltételes mód?
– A feltárt maradványok egy 8x8-as nagy termet és egy háromosztatú előcsarnokot formáznak. Az épületmaradványok alapján megállapítható, hogy díszítésük párhuzamokat mutat az isztambuli Szulejmán türbével, a közepén talált mély rabló gödör pedig talán az egykori sírra utal. Úgy véljük, hogy ez lehetett a szultán itteni temetkezési helye, a mellette álló nagyobb épület pedig a Nagyvezír által építtetett dzsámi. Ennél biztosabbat azonban csak a többi épület feltárása, egymáshoz való viszonyuk megfejtése után tudunk mondani.
– Mi hozta meg a kutatás sikerét?
– Szulejmán sírját már mintegy 110 éve kutatják, a munkálatok számos ismeretanyagot hoztak, ugyanakkor a végső sikert sok tévút is hátráltatta. Mi próbáltunk tiszta lappal neki indulni a munkának, hiteles korabeli források nyomán és a modern technika alkalmazásával. Így találtuk meg a
turbéki szőlőhegyet, ami pont olyan távolságra – egy órányi járásra – van a vártól, mint leírták. Nem sík terepet kerestünk, hanem domboldalt, ahol szőlőt, gyümölcsöst emlegettek. A geofizikai vizsgálatok, a drónos felvételek mind-mind azt igazolták, jó helyen keresünk. Amúgy a helyiek is emlegették, hogy a földből itt időnként leletek kerülnek elő, egy „török romról” rebesgettek.
– Mi látható most, milyen leletek vannak?
– Egyértelműen török kori épületmaradványok, mégpedig jelentős épületekből. Erről árulkodnak a díszítőelemek, a méteres, kőből, téglából épített falak. Ezen kívül nagyon sok cserepet, ólmot, és egyéb fémtárgyakat, pénzt is rejtett a föld.
– Mi lehet a lelet sorsa?
– Szulejmán a legjelentősebb oszmán uralkodó volt, minden remény megvan tehát arra, hogy a törökök forrást és energiát nem sajnálva segítik majd a leletek rekonstruálását, egy méltó emlékhely kialakítását. Ez reményeink szerint komoly érdeklődést vált majd ki. A rigómezei csatában elhunyt Murád kisebb uralkodó volt, de síremléke ma is nagyon látogatott hely, annak ellenére, hogy Koszovó nem kimondottan turistahely.