Aki kertvárosban, kertbarátoknak tanítja a szellem művelését

– Milyen az érdeklődés a régi-kertvárosi irodalmi programok iránt?

– Van egy kertbarát társaság, akik törzstagjai a rendezvényeinknek. A nagy terem pedig mindig tele van, a nyugdíjasoktól a diákokig minden korosztály megtalálható itt, olykor még bölcsészhallgatók is eljönnek kiegészíteni valamelyik jeles költőnkről tudásukat.

– Mi volt az eredeti szándék az irodalomórákkal?

– Hogy a Régi-Kertvárosban mindenki kapjon egy kis tájékoztatót arról, milyen híresség utcájában lakik. Ennek megfelelően az első előadások Gyulai Pálról, Móra Ferencről, Lev Tolsztojról szóltak. Öt éve indult a sorozat, minden hónap egyik keddjén találkozunk, ám közben az igények szerint jócskán kibővült a tartalom. Megjegyzem, igen aktívak vagyunk, mindössze egyszer maradt el a program.

– Mi minden fért bele az irodalomkurzusba?

– A világirodalom nagyjai közül csak Shakespeare, Hemingway és Tolsztoj került be a programba. Viszont a magyarokat már tematikusan is bemutatjuk, tavaly például jelentős erdélyi alkotói listát ismertettünk, Tamási Árontól Dsida Jenőig. Közben a korhoz illő zene szól, a Csokonai-óra például holnap Vivaldi-dallamokkal egészül ki, életrajzi áttekintést adunk a netről letöltött fotókkal az író életéből, és egy-két kiemelkedő verset, novellarészletet is felolvasok.

– Mi volt eddig a legnépszerűbb?

– Radnóti szerelmi költészete. Meg kell jegyeznem, öröm itt beszélni, mert bár nagyon vegyes a társaság, aki eljön, az igen érdeklődő.

– Nem lenne nyugalmasabb otthon esténként verseket olvasni?

– Lassan a nyolcvan évhez közelítek, és a Nevelési Központ igazgatóhelyetteseként mentem nyugdíjba, de hogy pontosan mikor, azt magam sem tudom. Mert ez egy sajátos pihenő időszak, mindig bejárok az intézménybe, a gimnáziumba, és nyugdíjas kluboknak is tartok irodalmi bemutatókat. Az éltet, hogy újra átvegyem a tanultakat, és új összefüggéseket találjak.

– Kikre a legbüszkébb a tanítványai közül?

– Talán Kormos Anett író-újságírót, stand up comedy szereplőt emelném ki, valamint azt a közel harminc egykori diákomat, akik ma egyetemeken, főiskolákon tanítanak.

– Az írók, költők közül ki a kedvence?

– Egyértelműen József Attila. Szerintem a legjobb magyar költő, de azért Arany János, Ady Endre is ott van a topon.

– Mi maradt még a tarsolyában, kiket tervez erre az esztendőre?

– Mindenképpen folytatom az erdélyi irodalmat, Kós Károlyt, Szilágyi Domokost. Sokan rádöbbentek ugyanis nemrégiben, hogy Dsida Jenő milyen nagyszerű költő, de a többség alig ismeri, mert nem tananyag. Én pedig meg akarom mutatni, hogy akadnak még néhányan, akiket méltatlanul felejtettünk el. Például Zrínyi Szigeti veszedelmével is foglalkozunk majd. Sőt, az az elképzelésem, hogy a régió régi és mai alkotóit Bertók Lászlótól Fodor Andráson át Takáts Gyuláig sorban bemutassam.

Aranydiplomás

Bertalan János 77 éves, 1939-ben született Kisbárapátiban (Igal mellett). Kaposváron és Siófokon nőtt fel, a balatoni városban érettségizett, a szegedi József Attila Tudományegyetemen szerzett magyar–történelem szakon diplomát 1963-ban. Fonyódon kezdte a tanítást, Siófokon volt általános iskolai és gimnáziumi igazgató. 1982-ben került Pécsre, az ANK gimnáziumának igazgatója lett. A Nevelési Központ igazgatóhelyetteseként ment nyugdíjba. Andrea lánya (47) és Attila fia (46) is jogász, négy unokája van. Bertalan János a Tettyén lakik, két éve átvehette az aranydiplomát is.