Alkotmányunk nemesítője dr. Ádám Antal

– Melyik volt az utolsó évfolyam, mely még hétről hétre hallgathatta?

– Az egyetemi rend szerint 70 évesen, vagyis az ezredfordulón taníthattam így utoljára. Órákat viszont napjainkban is adok rendszeresen állami egyházjogból és más témakörökben.

– Akkoriban háromszor is megválasztották a diákok a kar legjobb előadójának. Mi volt a titka?

– Talán, hogy megbecsülöm az embertársaimat. Ha bejött egy hallgató a szobámba, hellyel kínáltam, s ha nem fogadta el, akkor én is felálltam. Az órákon nem ültem fel a katedrára, hanem sétálgattam közöttük. Ha pedig valaki nem figyelt, nem szóltam rá, hanem odamentem hozzá és szemtől szembe magyaráztam tovább.

– Nem könnyű a jogot izgalmassá tenni!

– Viszont ha logikusan felépítve beszélünk a részletekről, az mindig jól működik.

– A rendszerváltást követően lett alkotmánybíró. Mondhatni a legnehezebb időszakban, amikor gyakorlatilag újra kellett értelmezni a demokrácia mezsgyéjén az alkotmányunkat.

– Mindemellett csodálatos évek voltak, életem talán legszebb és legfontosabb időszaka! Az alkotmánybírók is különböző beállítottságú emberek, de abban maximálisan egyetértettünk, hogy az alkotmányosság értékeit szolgáljuk. Ugyanakkor az akkori alkotmány nem rendelkezett minden olyan problémáról, melyet a hozzánk érkező beadványok érintettek. Új alapfogalmakat kellett kimunkálnunk, például a jogállamiságot és a személyi méltóságot, többféle összetevővel, hogy minden indítványt érdemben elbírálhassunk.

– Milyen alkotmányunk született?

– Amit a kilencvenes évek elején átvettünk, abban jól megfogalmazták az emberi alapjogokat, viszont alig rendelkezett a kötelezettségekről, a tilalmakról és a felelősségről. Rengeteget tettünk ezen a területen, s lehet, hogy túlkorlátoz néhány alapjogot, de megfelelő fejlesztésekkel egyre finomodik a szabályozás.

– Az állami egyházjog szaktekintélye. Hogy rangsorolná jogilag a világvallásokat, azon belül is az iszlámot?

– Nem tudok sorrendet állítani, csak vallási értékeket értelmezni. És az az érték a magasabb rendű, amelyik sok ember számára jár nagyobb előnyökkel. Az iszlám pedig korszakunknak jelentős problémája, de tudni kell, hogy számos, más-más értéket előtérbe állító irányzata van. Mindemellett azt nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy több mint másfél milliárd ember iszlám beállítottságú. A terrorizmus száz százalékig elítélendő, de fel kellene tenni a kérdést, hogy mi a kifogásuk, mik a törekvéseik, mit szeretnének elérni. Márpedig ilyen kérdéseket igen ritkán hallunk velük kapcsolatban.

– Eredetileg agrárbiológusnak készült. Maradt valami a növénynemesítő szenvedélyből?

– Kökényben van kertem, közel az erdőhöz, igen szép helyen. Nem mintagazdaság, de azért van olyan fám, amelyik háromféle almát is terem májustól szeptemberig.

Több mint 60 év

Dr. Ádám Antal 1930-ban született Jánoshalmán. Baján érettségizett, jogászdiplomáját Pécsett szerezte 1953-ban, s azóta, 63(!) éve tanít az egyetemen. 1967-től egyetemi tanár, 1975-től 1978-ig a pécsi jogtudományi kar dékánja, 1990–1998 között alkotmánybíró, 1999-től akadémiai doktor, 2000-től professor emeritus. Több mint 70 kötetet, kiadványt szerkesztett, 450 szakmai publikációt és 150 újságcikket írt. Felesége, dr. Babits Anna (ugyancsak jogász volt, a kari könyvtár és a tájékoztató osztály vezetője) két éve halt meg. Fia, Ádám Péter (55) elméleti fizikus; két leányunokája van: Lili 17, Adél 12 esztendős.