Meddig dacolhatnak az idővel a kertvárosi panellakások?

Előny, hátrány

A panelotthon leginkább azért vonzó, mert ebben a kategóriában érhető el egyértelműen a legolcsóbb összkomfortos élet. Miközben sokan a járulékos költségektől, a később jelentkező felújítási kiadásoktól rettegnek, azt azért érdemes bekalkulálni, hogy egy családi házban évről évre mindig akad egy nagyobb korszerűsítési feladat, fajlagosan egy ház szinten tartása sokkal többe kerül. Érdemes elgondolkodni a biztonságon, a betörésvédelmen is, hiszen egy panelházban az első emelettől fölfelé gyakorlatilag csak az ajtót kell megfelelően megvédeni. Ugyanakkor a szomszédok közelsége térben és hanghatásban mindenkinél kiveri időnként a biztosítékot. Mindemellett szép számmal akadnak, akik egész életüket boldogan élik le egy panellakásban.

Több kertvárosi panelház is belépett már az ötödik ikszbe, de szerkezetileg még mindegyik stabil. Annak néztünk utána, valójában milyen állapotban vannak ezek az épületek gépészetileg, a szigeteléseket, nyílászárókat illetően, milyen közelgő nagyjavításokra kell felkészülni. Egyáltalán vegyünk-e, és ha igen, akkor milyen panellakásokat?

Egy országos vizsgálat szerint a panelházakban a falhézagok tömítései és az ablakok mennek tönkre a leghamarabb, már 5–8 év után is javítandók, de 20 éven belül bizonyosan. Az ajtók kihúzzák kellő karbantartással 40 évig, akárcsak a hőszigetelés, ugyanakkor a teherhordó elemek, a födémek a legmegbízhatóbb részek, másfél évszázadig nem igényelnek semmiféle beavatkozást. A szerkezetet illetően a szakértők ma már 50 helyett 100-120 éves élettartamról beszélnek, hozzátéve azt is, hogy 30 év után minden tömb megérik a felújításra. Vagyis a hetvenes–nyolcvanas évek kertvárosi panellakásaira az 5–10 milliós vételi áron felül esetenként újabb 2-3 milliót rá kell majd költeni. Úgy pedig elgondolkodtató, hogy mennyi az annyi.

Megnéztük hát, hogy mit sikerült rendbe tenni az idők folyamán. Balatoni Árpádot, a Kertváros Lakásfenntartó Szövetkezet vezetőjét kérdeztük a tendenciákról, miután ez a társaság a városrészben több mint 3900 panelotthon (191 lépcsőház) kezelője.

– Az épületeink többsége 35–42 éves. Valóban a nyílászárókkal vannak a leggyakrabban gondok, mindemellett ha valaki rendszeresen ápolja, úgy 20 évig is kitartanak – mondta az elnök. – Tény az is, hogy az embereknek önerőből nincs pénzük a cserére, egy kétszobás lakásban 500-600 ezer forint az ablakváltás, így mindenki a kedvezményes pályázatokra vár. Tavaly viszont már egyetlen ilyen pályázati ablakcserénk sem volt és erre az esztendőre sincs biztató ígéret. A szerkezeti elemeknél meghibásodás leginkább a kéreg vasalatainál jelentkezik, amit rozsdafoltok jeleznek, az utólagos hőszigetelések viszont eltüntetik az ilyen jeleket, márpedig a házak 85-90 százalékánál megtörtént az ezredforduló első nyolc évében ez a beavatkozás. Az ablakokat pedig a lépcsőházak felénél, a panellakások egyötödénél cserélték le.

Szerelvénycsere öt-tíz éven belül

Balatoni Árpád beszámolt arról is, hogy állnak a gépészeti és villamos szerelvények.

– A lifteket nem részletezném, mert ott 2018-ban jön ki új szabályozás, mely szerint 2020-ra kell a felvonókat átalakítani. Gépészeti munka viszont egyre több akad, mert eddig csak javítgattuk a megjelenő kisebb hibákat, de már egyre gyakrabban a rendszert kell felújítani. Komplett tömbházi csere még sehol nem volt, de szintenkénti már igen. Egy ilyen korszerűsítés lakásonként 20 ezer forintos hozzájárulással oldható meg. 5-10 éven belül nagy szükség lesz villamos korszerűsítésre is. Mert annak idején kevés fogyasztóval számoltak, ehhez illő egy milliméteres vezetékekkel és 10 amperes kismegszakítóval. Ám a lakók egyre több háztartási berendezést használnak, ezért nagyobbra cserélik a biztosítékot, így aztán a túlterheléstől a falban lévő vezeték ég le. Eljött tehát az idő az elektromos vezetékek nagyobb átmérőjű cseréjére.