Völgyi Sándor ízig-vérig természetfotós

– Nomen est omen? Vagyis ilyen névvel nem is lehet más az ember, mint természetbarát?

– Már gyerekkoromtól tagja vagyok a Madártani Egyesületnek, majd erdészeti középiskolában tanultam. De nem a nevem miatt, hanem mert egy tolnai kis faluban együtt éltem a természettel, és felnőttként sem szerettem volna elszakadni tőle.

[caption id="" align="alignleft" width="650"] Völgyi Sándor egy friss fotója, további képek: http://volgyisandor.blogspot.hu/
[/caption]

– Hány fotója van a három albumban?

– Kellett hozzá az a szerencsés együttállás, hogy hivatásos természetvédelmi őr vagyok, a madarászás és a fotózás pedig óriási szenvedélyem. Így pontosan tudom, hogy a területen mikor mi nyílik, hol fészkelnek, hol költenek és táplálkoznak a régió ritkán látható vagy éppen meghatározó madarai. Mintegy nyolcvan képem került be a kötetekbe. Itt jegyezném meg, az albumokat ma a Tettyei Oktatóközpontban, holnap a Szivárvány Gyermekházban, csütörtökön pedig a Balokányligetben mutatjuk be, mindenütt 17 órától. 

– Mi volt eddig a legnehezebb fotós feladat?

– A vízimadarak megfigyelése, hozzátenném, ez volt a legizgalmasabb is, mert a vizes közeg önmagában különleges helyzet.

– A kedvenc témája?

– A búbos cinege. A fotóimmal ugyanis sikerült bebizonyítani, hogy Baranyában is fészkel ez a madárfaj.

– Mi a nagy álma, ami természetfotósként még megvalósításra vár?

– Az álmokról nem beszélnék, mert azok messzi tájakra vezetnek. De elérhető tervekről igen. Például évek óta próbálkozom a fekete harkályt jó minőségben lekapni, de még nemigen sikerült.

– Ha már madarak: igaz, hogy nem csak meglesi őket, de tesz is értük?

– Ez részben a munkámhoz tartozik. A Nyugat-Mecsekben akad olyan etetőnk, ahol több mázsa napraforgómagot etetünk fel a téli időszakban. Ugyanakkor gyerekkorom óta magam is készítek madárodúkat, életem során száznál többet helyeztem már ki terepre. Ajánlom ezt minden fiatalnak, már csak azért is, mert így folyamatosan együtt élhetnek a természettel.

– Három kislánya van, vagyis az otthonuk tele van mindenféle kisállattal?

– A tömbházi lakásban korlátozott a tér, de azért van kutyánk, csincsilláink, teknősünk és akváriumunk is. Mindemellett nem a házi állatokhoz, hanem a vadon élőkhöz kötődöm. A lányokkal pedig gyakran nekiindulunk nagy erdei túrákra.

Az erdőkerülő

Völgyi Sándor 1979-ben született a Tolna megyei Pincehelyen. Tolnanémedin nőtt fel, majd Barcson érettségizett erdésztechnikusként. Az ezredfordulótól a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őre, időközben Gyöngyösön az agrárfőiskolán is lediplomázott. A Mecsek tájegységben a Nyugat-Mecsek–Dél-Zselic őrkerület vezetője. Felesége, Tímea ápolónő, három lányuk van: Boglárka 13, az ikrek, Dorka és Réka 10 esztendősek. Elsősorban a madárfotózás érdekli, de készít képeket bogarakról, hüllőkről, emlősökről, növényekről és erdei tájakról is.

Völgyi Sándor a denevérekhez is ért. Forgattunk vele tavaly januárban.