Milyen titkokat rejtenek egy profi könyvtáros szürke hétköznapjai?

– Született egy könyv baranyai történetekkel, elfeledett, korukban ugyanakkor igen fontos emberekről, akiknek tettei az utókor számára is tanulságosak.
– Ez egy sorozat negyedik kötete, azzal a szándékkal, hogy helytörténeti kuriózumokra, fontos eseményekre, intézményekre hívjuk fel a figyelmet. Tanulmányokkal, elemzésekkel, izgalmas, olvasmányos történetekkel. Kiemelném ugyanakkor, hogy  tíz-tizenöt írója van egy-egy ilyen műnek, egyetemi kutatók, történészek, és a kollégámmal, Gyánti Istvánnal gondozzuk, kötetbe szerkesztjük a munkákat.

– Mit talál az olvasó a sorozatban?
– Tulajdonképpen azzal kezdődött minden, hogy 2013-ban lett 70 éves a pécsi Csorba Győző Könyvtár, s ebből az alkalomból jelent meg az első összeállítás. Ebben olyan korábbi legendás igazgatókról esik szó, mint Weöres Sándor, Csorba Győző vagy Surján Miklós. Emellett a könyvtárról valaha született cikkek, írások pontos adatai is szerepelnek benne. Aztán jöttek újabb kötetek, újabb történetekkel pécsi épületekről, a régió érdekes személyiségeiről, a pécsi újságírásról, az itt járt napóleoni katonákról, és még sorolhatnám az érdekes témákat.  Továbbá két bibliográfiai kötetet készítettünk Baranya kiemelkedő értékeiről: a mohácsi busójárásról, a harkányi gyógyvízről és fürdőkultúráról is.

– Szerzőként is szerepelnek a tanulmánykötetekben?
– Én történészként Horváth Kázmér munkásságát kutattam fel. Ő mohácsi tisztviselőként sokat tett a városáért, majd a „hideg napok” idején Újvidék alpolgármestere volt. Kollégám, Gyánti István pedig Dietrich Ignácz XIX. századi pécsi ügyvéd és országgyűlési képviselő tündöklését és hányattatásait írta meg.

– Hol érhetők el ezek a kiadványok?
– A Tudásközpont helytörténeti osztályán. Tudni kell, hogy itt elvileg minden dokumentum hozzáférhető, ami Baranyában vagy Baranyáról eddig megjelent. Például a Dunántúli Napló bármely példánya 1944-től 1997-ig, bekötve és digitalizálva is.

– A könyvtáros itt gubbaszt egy műszakon át a könyverdőben, aztán hazavisz még egy rakásnyit otthon tanulmányozni?
– Én legalábbis ezt csinálom. Negyedszázada kutatom a tiszaeszlári per érdekességeit, amit saját honlapon publikálok.

Történész és szociológus

Kiss Zoltán 1959-ben született Budapesten. A Berzsenyi Dániel Gimnáziumban érettségizett, a Pécsi Tanárképző Főiskolán diplomázott magyar–történelem szakon, majd elvégezte a szociológiát is. Tanított általánosban, középiskolában és az egyetemen is, dolgozott a PTE Bölcsészettudományi Kari és a Szakszervezeti Könyvtárban is, 1989 óta pedig a Csorba Győző Könyvtár alkalmazottja. Az említett könyvsorozat mellett több kiadványt is szerkesztett. Öt gyermeke van: Máté 28, Dávid 25, Réka 15, Karina 13, Angelika 10 esztendős. Felesége, Szilvia szintén könyvtáros Pécsett.