Nyolcszáz új állás Komlón?

– Ebben az évben mindenképpen tető alá hozzuk az üveggyárat, mely idén már termelni fog – vázolja a célokat dr. Aradi Ignác ügyvéd, az egyik tulajdonos, aki olasz–magyar kettős állampolgár, és társa, Várhelyi György nevében is elmondott részleteket a tervezett beruházásról. Hozzátette, a gyár profilja öblösüveg, vagyis lámpák, csillárok, dísztárgyak készülnének itt, 99 százalékban exporttermékként, miután állítása szerint élő szerződéseik vannak Dubaijal, Kínával, Olaszországgal. Helyben tervezik a késztermék előállításának minden fázisát, az üvegkohászattól a kerámiatartozékok gyártásáig.

[caption id="" align="alignleft" width="650"] Ebbe az épületbe tervezik a gyárat Komlón (Fotó: Löffler Péter)
[/caption]

Azt közölte továbbá, hogy a berendezések nyolcvan százaléka (tíz darab üvegfújó kemence, hűtőalagutak, válogató gépsor) személyes tulajdonát képezik, Olaszországban becsomagolva várnak a beszerelésre. Úgy fogalmazott, ha beindul az üveggyártás, akkor Baranya szinte teljes üveghulladékát folyamatosan újrahasznosítják.

Beszámolt arról is, hogy a működést 800 fő alkalmazásával tervezik, akiket ötven szakember fog betanítani. Kiemelte azt is, amennyiben meg tudnak egyezni a kormánnyal a beruházásról, akkor egyetlen vendégmunkást sem kell idehozniuk. Ugyanakkor létezik olyan alternatíva, hogy akár teljes egészében horvát vendégmunkásokat utaztatnának Komlóra, akik heti vagy havi rendszerességgel dolgoznának itt, és erre az időszakra szállást bérelnének számukra.

Dr. Aradi Ignác végezetül úgy összegzett, ha nem sikerül megegyezni a kormánnyal, vagy más befektetővel, akkor még a nyáron Horvátországban kezdik meg a gyár kialakítását.

„Nem volt megalapozott a terv”
– Tudok a beruházás ezen részleteiről, mert csaknem másfél éve húzódik az ügy – mondja Polics József, Komló polgármestere. – Sokat tárgyaltam a tulajdonosokkal, de a városnak nem volt 2 milliárd forintja, hogy beszálljon a gyár kialakításába. Ugyanakkor nem láttam semmiféle pályázatot, amit benyújtottak volna a hiányzó tőke megszerzésére. Két üzleti tervet kaptam, az elsőt azonnal visszaadtam, mert nem volt megalapozott. Az viszont a másodikból sem derült ki, hogy áll össze az önrész kétharmados aránya, valamint az áfa finanszírozása. Az utolsó információm az, hogy állítólag van egy külföldi befektető, aki külföldi munkavállalók alkalmazásával valósítja meg a beruházást.

Milliárdokra volna még szükség
Kossuth-bánya fürdőépületének (itt jegyeznénk meg,
hogy ebben volt a faléz-terem is, ahol leszállás előtt a bányászok gyülekeztek, és megkapták a napi eligazítást) négy szintjén több ezer négyzetméternyi hasznos terület van. Az épület a városközponthoz igen közel található, az ipari park bejáratánál, a Lidl áruház mögött fekszik, és egészen jó állapotban van, amennyiben a nyílászáróit kicserélik.
Információink szerint a 6 milliárd forintos beruházási összegből 2 milliárd hiányzik, ehhez kellene újabb befektető, és ebből végeznék el a belső tér felújítását, átalakítását, a gépek beszerelését és a hiányzó berendezések beszerzését.

Ellentmondásos részletek
Elképzelhetőnek tartja, hogy Horvátországból hozzanak Komlóra 800 embert vendégmunkásnak? – kérdeztünk meg egy olyan szakembert, aki jártas a határon átnyúló gazdasági kapcsolatokban.
– Itt valami nagyon nem kerek, több szempontból is ellentmondásos ez a megoldás. Miért lenne célja valakinek egy olyan országból foglalkoztatni nálunk embereket, ahol eleve magasabb az átlagbér? Hiszen ha vendégmunkásként idehozza, ösztönzésképp a kinti bére fölé kell menni. Arról nem beszélve, hogy kifejezetten rossz a közlekedés Horvátország és Komló között, a határhoz sokkal közelebb is találni alkalmas üzemcsarnokot.

Továbbá nincs olyan ország, amelyik támogatna egy olyan foglalkoztatást, ami kiviszi a határon túlra az állampolgárait. Tehát beruházásösztönző szándékkal sem célszerű horvát részről egy ilyen munkát segíteni. Másrészt egyszerű betanított munkáról van szó, az tehát megint csak nem indok, hogy jobban kvalifikált a hozott munkaerő.