Jó eséllyel a Szulejmán hősei is eljönnek Szigetvárra

– Nagy ünnepség lesz szeptember 6-tól Szigetváron külföldi államfőkkel, jön a török miniszter, Recep Tayyip Erdogan is. Igaz, hogy itt Szulejmánról is megemlékeznek, holott mi másfél évszázadon át nyögtük a török rabigát?
– Kegyeleti aktus ez. Mi a törökökkel 300 évig háborúztunk, 300 éve viszont békében, együttműködésben élünk. Ezt jelzi többek között, hogy a szigetvári hős Zrínyi Miklós ükunokája, Zrínyi Ilona Törökországban halt meg, a női ágon Zrínyi-vér Rákóczi Ferenc is Törökországba menekült, miként Kossuth Lajos és sok magyar hazafi ugyancsak a törököknél talált menedéket. Az emlékév tehát a megbékélésről is szól.

– Nemrégiben tért haza török nagyköveti küldetéséből. Milyen most ott hazánk megítélése?
– Kiemelkedően jó. A törökök két európai népet tartanak rokonnak, a magyart és a finnt, sőt, azt tanítják, hogy gyökereink közösek.

– Hogy értékeli a most zajló Szulejmán-kutatást? Mennyire fontos ez nekünk, és mennyire a törököknek?
– Szulejmán szultán a magyar romlás fő okozója, hiszen a középkori magyar királyság szétverése, a kettéosztottságunk is az ő nevéhez kötődik. Ugyanakkor nagy uralkodó volt, művelt ember, nevét olyan legendákkal emlegetik egy sorban, mint Nagy Sándor, vagy Napóleon. Világtörténelmi szempontból is lényeges tehát, hogy hol hunyt el. Hogy hol volt a türbe, arról egyébként évtizedek óta akadémiai vita zajlik. Molnár Imre helytörténész mindig azt mondta, hogy valahol a turbéki hegyen hunyt el a szultán. Voltak ott ásatások is, de a kiértékelését nem vették komolyan. Most török együttműködésben dr. Pap Norbert és csapata megtalálta a türbe, valamint a hozzá kapcsolható egykori város maradványait. Ez a nemzetközi tudományosságnak rendkívüli eredmény, de hogy miként lesz ebből turistalátványosság, az a szigetvári emberek, a környezetvédelem, és a szőlőhegy érdekeit figyelembe véve dől majd el.

– Török nap lesz Szigetváron szeptember 8-án. Igaz, hogy a Szulejmán-tévésorozat főszereplőit is elhívják erre az alkalomra?
– Mindent meg is teszünk ennek érdekében, de hogy jönnek-e és kiket sikerül idehozni, az további egyeztetéseken múlik.

– Nemrégiben törökországi magyar nagykövet volt, milyennek látta ott a migránshelyzetet?
– Becslések szerint kétmillió menekült van Törökországban. Többségük szíriai, a határ mentén él, ők hazakészülnek, csupán a fiatalabbak próbálnak Európába jutni. Mellettük sok a pakisztáni, bangladesi, afganisztáni migráns, akik a kontinensünkön látják biztonságosnak a jövőjüket. Ugyanakkor a tavasz folyamán megszületett EU–Törökország megegyezés a migránsválságban sokkal kezelhetőbb helyzetet hozott létre. De hogy, ez meddig tart, azt senki sem tudja.

Tizenöt év a PTE-n

Dr. Hóvári János a Somogy megyei Kiskorpádon született 1955-ben. Az ELTE-n szerzett történészdiplomát, a történelemtudományok kandidátusa, a PTE címzetes egyetemi tanára, két részletben 15 éven át tanított az egyetemen. Volt a globális ügyek helyettes államtitkára, izraeli, kuvaiti és törökországi nagykövet, a szlovén EU-elnökség alatt a közel-keleti ügyek tanácsadója. Jelenleg a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú NKft. főigazgatója, a „Zrínyi Miklós – Szigetvár 1566” Emlékbizottság elnöke, a Károli Gáspár Református Egyetemen tanára. Három gyermeke és két unokája van.