Közélet

2016.07.18. 15:12

Pihen a bringás legenda, de nem ücsörög

Élsportolóból lett sikeres edző Hirth István, aki ma is felkaptat a hegyre terepbringával, a szerelőműhelyt azonban már a fiatalabbakra hagyta.

Nógrádi László (Dunántúli Napló)

– A napokban sokakat meglepett ">a Facebookon a bejelentésével, hogy felhagy a napi kerékpárszereléssel. Nem tudom, mi a meglepőbb: hogy 68 évesen leteszi a csavarkulcsot, vagy hogy eddig bírta...
– Az az igazság, hogy kicsit elfáradtam, nem tudtam már kipihenni magamat másnapra. Mert nem mindegy, hogy mélyálomban szépségekkel vagy félálomban kétségekkel álmodom. Nem akarok esetleg hibázni, mert itt egy kis hiba is komoly balesethez vezethet. Úgy találtam sportszerűnek, hogy átadjam a terepet a fiatalabbaknak, egy volt sportolóm vette át a boltot.

[caption id="" align="alignleft" width="650"] Hirth Istvánnak 1988 óta töltötte ki az életét a kerékpárszerelés, ezután már inkább a tapasztalatai átadásával szeretne foglalkozni (Fotó: Löffler Péter)
[/caption]

– A fél város Pista bá néven ismeri, egy hosszú sport- és edzői karrier hozadékaként. A legtöbben mégis talán a szerelőműhellyel azonosítják.
– Pedig véletlenül lettem szerelő. Sokáig a Bányász-sportházban működött a PMSC-szakosztályunk, de ott 88-ban egy székgyárat hoztak létre, és mennünk kellett. Adódott egy lehetőség, egy megüresedett belvárosi műhely, amit kiigényelhettem, de csak azzal a feltétellel kaptuk meg, hogy az akkor hiányszakma kerékpárjavítást felvállaljuk. Ott folytattuk, és nappal az edzéseket vezettem, este meg javítottam a bringákat. Azt az üzletet a mai napig sikerrel viszi egykori edző kollégám, én meg 2012-ben az unokaöcsém kitanítása érdekében új, saját kis műhelyt nyitottam a Sportcsarnok közelében.

– Amit most elenged, hadd csinálják a fiatalabbak.
– Nem is a napi üzletvezetés, a szerelés és a sok egyéb feladat vált terhessé, hanem az a rengeteg adminisztráció, amivel jár a vállalkozás. Csak egy példa, hogy a vállalkozásom megszüntetésével mindent becsülettel lejelentettem, de a pénztárgép kivonását és az online díj megszüntetését még mindig nem tudtam elérni. A számlát küldik azóta is...

– Az internetet az Ön korában kevesen használják ilyen aktívan...
– Egyrészt idővel minden árut a neten keresztül lehetett megrendelni, így ezt is meg kellett tanulnom. Másrészt éveken át edzője voltam pár neves pécsi kerékpárosnak - említhetem Ivanics Gergelyt és Fáy Kriszinát - és velük napi szinten a neten tudtam kapcsolatot tartani, e-mailben kapták az edzésprogramot.

[caption id="" align="alignleft" width="650"] Sikeres versenyzőket nevelt ki edzőként, sokukkal ma is tartja a kapcsolatot (Fotó: Löffler Péter)
[/caption]

– A sport mellett jó fél évszázada benne él a kerékpározás világában, életmódként is ismeri. A korábban tömegek közlekedési eszközét jelentő bringákat egy ideig mintha kiszorították volna az autók, de újabban egyre többen tekernek. Ezt hogy éli meg?
– Szerintem is reneszánszát éli a kerékpározás. Elég, ha elmegyünk az egyetem vagy a Tudásközpont felé, láthatjuk a rengeteg biciklit. Sajnos úgy látom, a bringások egy része nem tartja be a szabályokat, de a többségre nem ez a jellemző. Én azért mindenkit óva intenék: ne legyen soha bátrabb annál, mint amennyi a fékútja!

– Most is naponta bringázik. Összeszámolta valaha, mennyit tekert?
– Sportolóként 15 év alatt az edzésnaplók alapján 234 ezer km-t tettem meg, de az utóbbi években is napi 10-20 kilométert hajtok. Naponta járok bringával, a minap is kaptam az alkalmon, hogy kipróbálhattam egy itt elkészült biciklit. Elvittem a kedvenc túraterületemre, a Zsongorkőhöz. Jött szembe egy francia turistacsoport, és csodálkoztak, hogy a 35%-os emelkedőn is küzdök felfelé, mutogattak, hogy menjek másfelé, amerre könnyebb. Én meg csak annyit mondtam nekik, hogy nem lehet, mert a 2017-es Tour de France-ra alapozok. Na, ezt megtapsolták!

– Akkor nem az otthon ücsörgésről szólnak a nyugdíjas évei. A három lányára és három unokájára szánja az időt ezután?
– A családdal szemben sok a restanciám, mert a gyerekeim úgy nőttek föl, hogy én edzőként jártam a világot, válogatottakkal is sokat dolgoztam. Most szeretném a legkisebb unokámat beoltani a sporttal. Ígéretes, mert két és fél évesen még épp hogy megtanult járni, de már képes egy órán át focizni a nagyapjával. Ráadásul hatalmas hangerővel tudja kiabálni, hogy „gól”!

A szívzörejtől a sikerekig

Hirth István 1948-ban született Pécsen. Ökölvívó, vízilabdás édesapja és híres kerékpáros keresztapja, Bódis József is terelte az élsport felé. A kerékpárt választotta, és szorgalmasan edzett is, de 15 évesen eltiltották szívzörej miatt. Titokban folytatta, végül egy válogatott edző járta ki, hogy Budapesten újra megvizsgálják. Két hónapi próbára engedték vissza – ekkor rögtön meg is nyert egy országos háromnapos futamot. Válogatottság és tíz országos bajnoki cím után a sportkarrierjét 1976-ban egy baleset zárta le, ezután 2014-ig edzőként és sportvezetőként vállalt szerepet, évekig irányította a Pécsi Junior KE munkáját.

Címkék#Pécs

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!