Srp Miklós, a Bp. Honvéd pécsi gyaloglója 50 km-en áll rajthoz

A tatai edzőtáborban értük utol Srp Miklóst, a Budapesti Honvéd atlétáját, épp a két edzés közti pihenőjét töltötte. Hiába, az olimpiai felkészülés gőzerővel robog. Most már! Azért kell ezt hozzátenni, mert nem volt zökkenőmentes az ötkarikás játékokra hangolódás a pécsi gyalogló számára.

– Kicsit döcögősen kezdődött a felkészülésem, volt egy combsérülésem, ami hátráltatott a munkában – árulta el Srp Miklós. – Ráadásul a sport mellett nekem van polgári foglalkozásom is, gyógypedagógus vagyok, a tanév zárását követően pedig még akadtak azért értekezletek, egy pályázat megírására is kellett időt, energiát szentelnem. Most már viszont csak a sporttal foglalkozok.

A gyógypedagógia egyébként Srp számára hivatás, mindig is erre készült, és ahogyan elmondta, élvezi a munkáját. Jó közösségben van, szakmailag és emberileg is motiválja a környezete. Persze nem is kérdés, hogy most már, egészen augusztus 19-ig – ekkor lesz Rióban a versenye –, a gyaloglás van a középpontban.

– Tatán délelőttönként gyaloglunk, hegyen és sík terepen egyaránt, délutánonként pedig erősítünk – magyarázta Srp. – Az esték a regenerálódásról szólnak: szauna, meleg vizes fürdő, és hetente kétszer egy masszőr is meglátogat minket.

Mivel Rióba hét honvédos gyalogló is utazik, a klubedzőjük is velük tarthat az olimpiára. A pécsi sportoló meg is jegyezte, hogy ez nagy könnyebbséget jelent a számukra, hiszen egész évben vele készülnek Ami pedig a pillanatnyi formát és az olimpiai esélyeket illeti, egyelőre nem nagyon szeretne jósolni.

– Júniusban a Budapest-bajnokságon 10 km-en egyéni csúcsot értem el, akkor nagyon jó formában voltam, a sebességem is rendben volt – árulta el az atléta. – Most egy kicsivel gyengébbnek érzem magam, de a versenyig még van idő. A fő célom, hogy az ötkarikás játékok előtt kiadott ranglistahelyezésemnél öt-hat hellyel előrébb tudjak végezni.

A gyaloglás sajátossága, hogy itt bizony gyakran zárnak ki sportolókat egy-egy verseny közben, ha szabálytalanul lépnek. Srp Miklós elárulta, hogy ez bizony általános dolog.

– Tavaly az U23-as Eb-n engem is kizártak – mesélte a sportoló. – Ez mindenkivel előfordul, nem is szabad nagy jelentőséget tulajdonítani neki. Hetente egyszer van egy technikai edzésünk, ott gyakoroljuk a mozgást. Ha verseny közben figyelmeztetnek, akkor pedig el kell bújni egy bolyban, hogy ne legyünk annyit a versenybírók szeme előtt.

Nem fél a vírustól

A riói olimpia kapcsán az utóbbi hónapokban sokszor került elő a Zika-vírus. Korábban már olyan rémhírek is szárnyra kaptak, hogy a fertőzések számának növekedése miatt akár le is fújhatják a nyári játékokat. Sok sportoló nyilvánosan is felvállalta, hogy nagyon fél a fertőzésveszélytől. A kórokozót szúnyogok terjesztik.

Azt mindenesetre megjegyezhetjük, hogy Srp Miklós nem az a félős típus. Amikor rákérdeztünk, hogy nem tart-e a vírust hordozó rovarok csípésétől, mindenkit megnyugtatott.

– Á, dehogy félek – vágta rá a gyalogló. – Pár hete elmentünk egy sajtótájékoztatóra, ahol elmondták, hogy a fertőzést hordozó szúnyogok jelentős részét már kiirtották az olimpiai helyszínek környékéről. Ráadásul ha még el is kapnám a Zikát, akkor is két-három hónap alatt kiürül a szervezetből, utána már nem kell attól tartani, hogy esetleg továbbörökíthetem.

Puskával a kézben is elképzelte magát

Rió mellett, egy tengerparti sétányon alakították ki azt a két km-es kört, amin a gyaloglók mezőnye nekivághat majd a versenynek. Srp Miklós már készült is, utánanézett a várható időjárásnak: 20–25 fokot, napsütést és párás időt jósolnak. Mivel a pálya ismeretlen, és az időjárás is új lesz, egyelőre nem is nagyon tudja, mire is számítson. De az biztos, ha már ott lesz az olimpián, amikor ideje engedi, más magyar sportolót is megnéz majd.

– Természetesen az atlétikai versenyeket, ahogy csak tehetem, figyelemmel követem majd – árulta el. – Amúgy is szeretek mindenféle sportot, a foci-Eb-t is lelkesen néztem. Akad olyan sportág, amit szívesen ki is próbálnék, a sportlövészet. Szabián Norbert barátom is ott lesz Rióban, ő az 50 méteres kisöbű szabadpuska fekvő versenyszámában indul. Ha lesz rá mód, az ő versenyét feltétlenül meg szeretném nézni, nagyon szurkolok neki.

Persze ha már szóba került a lövészet, kíváncsiak voltunk, esetleg leinvitálta-e már a barátja a lőtérre.

– Hogyne – vágta rá Srp. – Már többször is mondta, ha a Mexikói úti lőtér környékén járok, nyugodtan térjek be, de eddig még nem volt rá lehetőségem.

Amikor megjegyeztük, hogy mégiscsak ki kellene próbálni, hiszen ha van benne tehetség, egyszer akár két sportágban is eljuthatna az olimpiára, persze csak nevetett.

– Azt hiszem, hogy maradok a gyaloglásnál – jelentette ki az atléta. – Fiatal vagyok, ez pedig jellemzően nem a fiatalok sportja. Még három, de lehet, hogy akár négy olimpia is bennem van, erre összpontosítok inkább.

Zánka, Rio: egyre megy

Az ember azt gondolhatná, hogy amikor három hétre elutazik egy sportoló otthonról, az megviselheti őt, hiszen hiányoznak a rokonok, ne adj isten a barátnő, feleség. Srp Miklós még nem családos ember, de épp a közelmúltban költözött össze párjával. Meg is kérdeztük tőle, nem lesz-e nagyon nehéz így távol lenni három hetet.

– Az a helyzet, hogy a párom pont akkor fog gyerekeket táboroztatni Zánkán, szóval úgysem lennénk együtt – mesélte a Honvéd atlétája. – Zánka és Rio is nagyon szép hely, úgyhogy nem félek attól, hogy nem fogjuk kibírni egymás nélkül ezt az időt, szerintem mind a ketten jól fogjuk magunkat érezni.

Arra azért kíváncsiak lennék, hogy a két „nyaralási úti cél” közül ki az, aki Zánkát választaná.