2016.11.02. 12:41
Csernobil hatása Baranya megyére
A 30 éve történt csernobili atomkatasztrófáról ma is megtudhatunk új információkat. Magyar időjáráskutatók újraszámolták a radioaktív anyagok légköri terjedését, a szennyeződés kimosódását.
Radioaktivitás a légkörből – A csernobili baleset légköri viszonyainak újraszámítása címmel közölte kutatási összegzését a közelmúltban két magyar meteorológus. Nagy Attila és Horváth Ákos, az Országos Meteorológiai Szolgálat Siófoki Obszervatóriumának munkatársai az egykori mérések felhasználásával és napjaink legmodernebb légköri modelljeinek segítségével újraszámolták a radioaktív anyagok terjedését, különös tekintettel hazánk térségére. A három évtizeddel ezelőtti időjárási helyzet újraelemzését az teszi lehetővé, hogy az akkori mérési adatok ma is rendelkezésre állnak, de a feldolgozási kapacitás (a nagyságrendekkel gyorsabb számítógépek révén) sokkal nagyobb.
A tanulmány, amely az Eötvös Loránd Fizikai Társulat folyóiratában, a Fizikai Szemle szeptemberi számában jelent meg, elsősorban szakértők számára használható, de az átlagember is levonhat belőle következtetéseket. Az újraszámításnál alkalmazott időjárási modellekkel megbecsülhető a csapadékkal kimosott szennyezőanyag mennyisége. Ez azért fontos, mert 1986 április utolsó és május első napjaiban éppen záporok és zivatarok jellemezték a térség időjárását, átmosták a radioaktív anyagokat is tartalmazó légkört, a felszínre juttatva a lebegő anyagokat.
Ülepedés a zivatarok miatt
A csapadék keletkezése során összegyűjti a szennyeződéseket a légkörből, a nedves ülepedésnek hívott jelenség Magyarországon belül is nagy eltéréseket mutatott a baleset utáni napokban. A kibocsátott részecskék több napon is nagy mennyiségben vonultak át a déli országrészek fölött.
[caption id="" align="alignleft" width="650"] (Térkép, forrás: Fizikai Szemle)
[/caption]
Mint a fenti térkép szemlélteti, az öt mért radioaktív elem összegzett nedves ülepedése 1986. május 1-jén Baranyában is jelentős értékeket mutatott az esők miatt.
Azok a területek, ahol a szennyező anyag légköri jelenléte idején zivatarok voltak, a száraz ülepedéshez képest akár 3-5 nagyságrenddel is nagyobb dózist kaphattak.
Robbanás, tűz és kiszóródás
1986. április 26-án robbanás történt a ma Ukrajna területén található Csernobil atomerőművének négyes blokkjában. Egy kísérlet során a reaktor irányíthatatlanná vált, a fejlődő hő a hűtőrendszerben gőzrobbanást okozott, majd felrobbant a szabályozáshoz használt grafitból és a hűtőrendszer anyagaiból keletkező gázok elegye.
Az erőmű területén a robbanástól több tonna anyag, köztük fűtőelemek szóródtak szét.
A több száz tonna grafit még napokig égett, a tűz rengeteg sugárzó anyagot juttatott a légkörbe, a szennyeződés több ezer kilométerre eljutott és radioaktív kiszóródással terhelte a környezetet.