Kultúra

2016.11.09. 16:50

Régi-új iskolacsoda Gyódon

Az ezredfordulón sorra szüntették meg a falusi kisiskolákban az átkos időkre emlékeztető úgynevezett osztatlan képzést, amikor egy osztályba járt elsős és negyedikes kisdiák. Valóban olyan üldözendő ez az oktatási forma? Gyódon most egy igen sikeres modellt alakítottak ki a régi mintára, és még Pécsről is hoznak ide gyereket, annyira bejött a régi-új módi. A tagintézmény vezetőjével, W. Sasvári Saroltával az új változat előnyeiről, sajátosságairól beszélgettünk.

Mészáros B. Endre

Mikor kezdődött Gyódon ez a képzés?
– Mindig is így volt, talán csak annyi változás történt, hogy négy éve vezetem az iskolát, és azóta egy kicsit megélénkült az élet. Másrészt nem az 1–4, hanem az elsősök a másodikosokkal, és a harmadikosok a negyedikesekkel tanulnak együtt.

– Az ember azt gondolná, hogy ez a kényszerű közösség inkább hátrányokkal jár.
– Éppen ellenkezőleg. A jó képességű kicsiket húzzák magukkal a nagyobbak, utóbbiaknak pedig folyamatos gyakorlást jelent a kisebbekkel együtt dolgozni. Az igazi értéke azonban abban áll, hogy az átlagosnál mintegy tízszer több idő jut egy-egy gyerekre, szinte „személyi edzőként” kapják a pedagógusoktól a feladatokat. S mindez azt eredményezi, hogy rendkívül önállóak a tanulóink, és nagyon figyelnek a társaikra. A versenyeken kiválóan szerepelnek, átlagon felüli a problémamegoldó képességük, társas kapcsolatokban pedig igen nyitottak és barátságosak.

– Mennyire él még ez a tanítási forma a hazai közoktatásban?
– Jelenleg az alsó tagozatok megőrzése mindenhol támogatott. Amiben mi kicsit előrébb járunk, hogy kihasználva a térség adottságait együtt kirándulunk, projektheteket tartunk, a néprajz, néptánc kiemelt szerepet kap nálunk, német nemzetiségi nyelvtanítás folyik az intézményben. Pécs közelsége révén bejárunk a megyeszékhelyre úszni, korcsolyázni, színházbérletünk is van. Emellett minden gyereknek külön laptop jut, és interaktív tábla segítségével tanítunk.

– Akkor ez egy magániskola?
– Annak minden előnyével, de ugyanúgy kell hozzánk jelentkezni, mint bármely más iskolába, körzet szerint, vagy a szabad iskolaválasztás lehetőségeit kihasználva. Mindenesetre hoznak ki ide tanulót Pécsről is. Nemrégiben hosszabb ideig két dán kisgyerek volt a vendégtanulónk, akiknek az édesanyja ugyancsak pedagógus. Ő úgy fogalmazott: sokkal nyugodtabb itt az élet, mint Dániában, hihetetlen színes a programkínálatunk, a családias légkör pedig fantasztikus nyugalmat teremt.

– Sasvári Sarolta miként illeszkedik ebbe a rendszerbe?
– Magam is falun nőttem fel, annak minden eredeti ízével, amit pedagógusként szerettem volna viszontlátni. Másrészt mindig az alternatív dolgok érdekeltek, valami mást, valami tartalmasabbat szerettem volna az átlagosnál. Szeretném lélekkel feltölteni a gyerekeinket, hogy ne csak tanulni járjanak ide, hanem egy családias közösség tagjaiként létezzenek. Egy hónapja például egy kakaós, palacsintás vacsora, éjszakai csillagnézés után hálózsákokkal felszerelkezve az iskolában aludtunk iskolásainkkal együtt. Gyerekeink azóta is ezt az estét emlegetik.

Vissza a faluba

Sasvári Sarolta Pécsett született. Görcsönyben, Berkesden nőtt fel, a pécsi Tiborc Utcai Általános Iskolába járt, a Nagy Lajos Gimnáziumban érettségizett 1984-ben. A Kaposvári Tanítóképző Főiskolán diplomázott pedagógus-könyvtárosként,majd elvégezte a BME közoktatás-vezetői szakát. 2014-től mesterpedagógus. A Pellérdi Általános Iskola Gyódi Tagintézményének vezetője 2013-tól. Férje Wágner István szintén pedagógus, két nagy lányuk van: Fanni (25) közgazdász, Fruzsina (22) személyi edző, az ELTE nemzetközi tanulmányok szakára jár.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!