2016.12.01. 15:45
Zrínyi, a végvári Leónidasz
Horvát vagy magyar volt Zrínyi Miklós? Gonosz vagy nagylelkű ember? Hol a helye hőseink sorában? Többek között efféle kérdésekre ad választ dr. Varga Szabolcs történész új könyve, melyben mítoszok kapnak reális megvilágítást.
– Horvát születésű és anyanyelvű, de magyarul is megtanuló arisztokrata, aki magát a szent korona hű alattvalójának, a Magyar Királyság egyik oszlopának tartotta. Egy rendkívül ügyes arisztokrata politikus, kitűnő katona, aki élvezte a végvári élet minden pillanatát. Emellett sokoldalú ember, a külsejét illetően pedig köpcös, erős alkat, ápolt szakállal, életvidám karakterrel.
– Miért Zrínyivel foglalkozott?
– Régóta érlelődött bennem ez a mű, és mint történész, mindig is izgatott az életrajz, mint műfaj. Ez ugyanis sokkal olvasmányosabb, és egy jó kísérlet a történelmi munkák népszerűsítésére. S bár idén Zrínyi-évforduló van, engem már tíz éve izgat történelmünk e jeles alakja.
– Már a Leónidasz a végvidéken alcím is erősen ismeretterjesztő jellegű.
– Az angolszász világban ez teljesen bevett. Azt gondolom, kell egy új út, amely a történelmi kutatások eredményeire felhívja a nem szakemberek figyelmét. Ez műfaj kérdése, ettől nem lesz kevesebb a tudományos értéke. Sőt, szerintem a tudás annyit ér, amennyit megértenek belőle, én pedig nem akartam, hogy a tisztelt orvos, tanár, postás stb. olvasó tíz oldal után letegye a könyvet, mondván, nem neki szól. Ezt a könyv mindenkinek szól, akit érdekel a szigetvári hős története.
– Napjaink érdekközpontúságára lefordítva mi motiválta a hősi tettet?
– Ma már jól látszik, hogy az önfeláldozásával Zrínyi sokkal többet nyert, mint amit remélhetett. Ám ez nem volt egy kiszámított cselekedet. Őszintén bízott benne, hogy megvédheti Szigetvár várát, és szerencsésebb körülmények esetén jóval tovább ki is tudtak volna tartani. Sőt, ha Szulejmán halála előbb kiderül, akár más véget érhetett volna az ostrom. Az utolsó napokban viszont már látta, hogy nem számíthat felmentő seregre, és bármiféle más döntés csak rosszabb helyzetet hozott volna számára. Összességében azzal emelkedett ki a többi magyar végvári hős közül, hogy az akkori magyar kormány harmadik embereként vállalta ezt a harcot. Másrészt jelentősen felerősítette a hőstettét, hogy Szulejmán, az oszmán világbirodalom feje is ugyanekkor, ugyanitt halt meg, az akkor induló újságírás pedig Európa minden pontjára pár héten belül elvitte a hírét a cselekedetének.
– Min dolgozik most?
– A Kronosz Kiadó vállalta fel a „Sziluett” történelmi életrajzi sorozatot, ahová ma már rang bekerülni, így hát elismerés itt szakszerkesztőnek is lenni, ami az egyik feladatom. Most éppen Fráter Györgyről készül a szerkesztésünkben a következő érdekes kötet, emellett Sudár Balázs szerzőtársammal Pécs törökkori életének nagymonográfiáján dolgozunk, ami a magam részéről az Írem kertje című könyvem méltó és alapos kiterjesztése lesz.
Nyolc könyv
Dr. Varga Szabolcs 1978-ban született Veszprémben. A PTE-en diplomázott történelem szakon, s ugyanitt doktorált, majd habilitált. A Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskolán tanít 2001 óta, ahol az egyháztörténelmi tanszék vezetője. Nős, felesége, Varga Krisztina angoltanár a hosszúhetényi iskolában. Három gyermekük van: Bertalan (11), Zsófia (9), Janka 6 éves. A Máré vára alatt, Magyaregregyen laknak. – A munkámat hobbinak is tekintem, nagyon élvezem minden pillanatát a tanításnak és a levéltári kutatásoknak is – jegyzi meg dr. Varga Szabolcs, akinek eddig nyolc könyve jelent meg.
