A támogatás adja a nyereséget

A támogatás nem nagy összeg ugyan, de érdeminek tekinthető, mivel lényegében ennyi volt a cég nyeresége is. A társaság alapvetően kajszibarack felvásárlással foglalkozik, harmadik éve azonban már szántóföldi növénytermesztést is végez. Összesen 50 hektár bérelt szántót művel, ez a terület ugyanakkor jórészt Kovács Zoltánnak, a bt. tulajdonosának birtokában van. A mezőgazdasági termelést tekintve jelenleg is nagyobb arányú az őstermelői tevékenysége a bt. keretében végzett munkánál. Kajszibarackot termel családi segítséggel mintegy 16 hektáron, és csaknem 42 hektáron szántóföldi növényeket. A családnak így összességében mintegy száz hektár termőterülete van. Mivel nem volt a „tűz közelében”, Kovács Zoltán apránként, néhány hektáronként vásárolta össze a területet, ami több táblából áll. Ügyelt a vásárlásoknál arra is, hogy egymás melletti földeket vegyen, illetve élt a földcsere lehetőségével is. A 100 hektárhoz alkalmazott nincs, minden munkát a családfő végez, a család csak besegít.

Kovács Zoltán úgy véli, mind az őstermelői tevékenységnek, mind a bt.-nek megvan az előnye és a hátránya. A bt. a szántóföldön búzát, kukoricát, napraforgót, repcét termel. A repcére tavaly egy nagy integrátor céggel kötött szerződést. A napraforgót egy kft.-n keresztül egy kiskunfélegyházi feldolgozónak adta el.

A bt.-nek először tavaly képződött nyeresége, azelőtt ugyanis több éven keresztül is veszteséges volt. A múlt évben – köszönhetően a különféle támogatásoknak is – tevékenysége valamivel már jövedelmezőbb volt a korábbinál. Végül tavaly egészítette ki először a gazdálkodást az uniós földalapú támogatás, illetve az NVT-s forrás is. Más kérdés, hogy az eredményben benne van a búza teljes mértékben még ki nem fizetett ára is, amelynek kapcsán a bt.-nek az áfát azért maradéktalanul be kellett fizetnie, mivel le volt számlázva. A bt. Árbevétele a más termelőktől felvásárolt kajszibarack értékesítésével együtt 8 millió forint körüli volt. Másoktól felvásárolni nemcsak a továbbértékesítés révén képződő némi árrés miatt éri meg – magyarázza Kovács Zoltán. Mivel őstermelőként maga is termeli a kajszit, reméli, hogy a piacon nagyobb volumennel jobb árat tud elérni, mint kisebb mennyiség esetében.

Az NVT agrár-környezetgazdálkodási intézkedése keretében elnyert támogatást a gazdálkodó magára az alaptevékenységre fordítja. Mivel mezőgazdasági géppel egyáltalán nem rendelkezik – gépvásárlásra csak a következő évek nyeresége függvényében gondolhatna –, a gépi munkát így bérben végezteti. Nála az NVT-támogatás felhasználását még nem ellenőrizték, de bízik abban, hogy a támogatásról kötött megállapodás alapján öt évig folyamatosan megkapja majd ezt a pénzt, amit az idei évben is kért. A támogatás hektáronként 33 ezer forint volt. Ezt elnyerte őstermelőként is a gyümölcsösre, de csak 13 hektárra. Itt hektáronként 90 ezer forint a szubvenció.

Kovács Zoltán felhívja a figyelmet arra, hogy a gazdálkodást nézve összességében a némi többlettámogatás ellenére sem egyértelműen rózsás a helyzet. A gazdálkodó úgy véli, hogy amíg az EU régi és új tagjainak agrártámogatási különbsége megvan, addig a magyar gazdálkodók nem versenyképesek. Szerinte a család kezében lévő mintegy 100 hektár terület műveléséhez 200 millió forint sem lenne elegendő. További földvásárlásra nem gondol. Csak a gépesítésről és a raktárról beszél. Látja azt is, hogy vannak körülötte erősebb gazdálkodók is, azaz a verseny egyre fokozódik.

A fenntartható tájhasználat a cél

A környezetkímélő gazdálkodás költségesebb mint a hagyományos. Meghatározott növényvédő szereket lehet ugyanis csak alkalmazni. Így a növényvédelem költsége szántók esetében mintegy 10 ezer forinttal több, mint a hagyományos művelésnél. Az agrár-környezetgazdálkodás célja a környezet állapotának megőrzése és javítása, a mezőgazdasági eredetű környezeti terhelés csökkentése, a fenntartható tájhasználat kialakítása.