Kevesebbet ér a fizetés

[caption id="" align="alignleft" width="260"] Januárban 6,4 százalékkal értek kevesebbet a keresetek, mint egy évvel korábban
[/caption]Januárban 6,4 százalékkal értek kevesebbet a keresetek, mint egy évvel korábban, köszönhetően a 7,8 százalékos inflációnak, valamint a növekvő adó- és járulékterheknek – közölte kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Nem ellensúlyozta az értékvesztést a bruttó átlagkeresetek 7,1 százalékos emelkedése sem. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagosan bruttó 209 400 forintot kerestek. A versenyszférában dolgozók átlagbére 10,4 százalékkal, a költségvetési szférában dolgozóké pedig 5,6 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában. A vállalkozásoknál dolgozók havonta átlagosan bruttó 163 200, a költségvetési szervezetek alkalmazottai pedig 329 700 forintot kerestek. Utóbbi adat az évente esedékes, egységesen januárban fizetendő egyhavi külön juttatást is tartalmazza.

A nettó keresetek átlagosan 0,9 százalékkal nőttek. A versenyszférában 3,2 százalékos volt az emelkedés, a költségvetési intézmények dolgozói viszont 0,5 százalékkal kevesebb fizetést vihettek haza, mint egy évvel korábban. A nemzetgazdasági havi nettó átlagkereset 125 300 forintot tett ki. A költségvetési intézményekben dolgozók átlagosan 180 800, míg a vállalkozások alkalmazottai 104 ezer forintot kerestek januárban.

A 6,4 százalékos reálbércsökkenés elsősorban a kiigazító program eredménye – mondta el érdeklődésünkre Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója. Noha a bruttó keresetek az előző évekhez hasonló mértékben emelkedtek, a nettó fizetéseket erősen visszafogta a munkavállalókat terhelő egészségbiztosítási és munkavállalói járulék szeptemberi, illetve az egészségbiztosítási járulék januári további emelése. Emellett az infláció megugrása miatt is csökkentek a reálkeresetek. Az infláció pedig elsősorban a hatósági árak, így egyebek között a gáz, a távhő, illetve az áram díjainak emelkedése miatt lódult meg. Az év további részére sem túl kecsegtetőek a munkavállalók kilátásai. A Kopint-Tárki három százalékos reálkereset csökkenésre számít az év egészében.

Pataky Péter, Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke kérdésünkre elmondta: nem lepte meg a reálkereset-csökkenés mértéke. Az elhúzódó béralku miatt sok helyen csak az első negyedév végén döntenek a fizetésemelés mértékéről, s a dolgozók csak azután kapják meg visszamenőleg a különbözetet. Így az a helyzet áll elő, hogy januárban, amikor általában amúgy is magasabb az infláció, a dolgozóknak a 2006-os bérből kellett kigazdálkodniuk a 2007-es árakat. Pataky emlékeztetett arra, hogy az országos bérmegállapodásnál éppen azt szerették volna elérni, hogy a munkavállalóknak ne csökkenjen a reálkeresetük. Ez akkor teljesülhet, ha a helyi szakszervezeteknek az elfogadott 5,5-8 százalékos bérajánlás felső határát sikerül kiharcolniuk. Ugyanakkor az is kulcskérdés, hogy az infláció a kormány által jósolt 6-6,5 százalékos szinten alakul-e idén.

Egyenlő béreket szeretnének a szakszervezetek

Próbapert fontolgat a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége. Az ország több pontján jelen lévő vállalatok ugyanis a különböző régiókban, településeken eltérő mértékben fizetik meg a munkaerőt – írja a Világgazdaság. A hazai jogszabályok értelmében az azonos munkáért, illetve az azonos értékű munkáért egyforma díjazásra lennének jogosultak a dolgozók. A munkaadók szerint ugyanakkor képtelenség lenne az azonos munkakörben dolgozókat egyformán díjazni, mivel elsősorban a teljesítmény az, ami meghatározza, ki és milyen jövedelemre tehet szert. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy mivel az egyenlő munkáért egyenlő bér elvet a közösségi jog is előírja, így a multinacionális vállalatoknak minden országban azonos mértékben kellene díjazniuk az azonos munkakörben dolgozókat.