Hülyék és/vagy korruptak

Ugye, mindenkinek ismerős az a mondás, miszerint honnan is tudható, hogy egy politikus hazudik... hát, onnan, hogy mozog a szája. Nos, e közkeletű vélekedést támasztják alá a különféle közvélemény-kutatások is, amelyek szerint az emberek szinte semmit (vagy csak nagyon keveset) hisznek el abból, amit a politikusok mondanak. 

Még szerencse – tehetjük hozzá –, hiszen ha a szavaiknak hitelt adnánk, a valósnál is lehangolóbb kép alakulna ki a hazai politikai elitről. Hogy mire gondolok? Vegyük példának az elmúlt három-négy nap történéseit, a pártok megnyilatkozásait, s egy pillanatig csináljunk is úgy, mintha maradéktalanul elhinnénk azt, amit állítanak.

Nos, a Fidesz megnyilatkozásai azt sugallják, a kormány valószínűleg mutyizott a frissiben felállított kommunikációs csapat ügyében, azaz azok a reklámcégek, ahonnan az új emberek jöttek, biztosan zsíros állami megrendeléseket kaptak. Megtudhattuk emellett azt is, hogy a leendő kormányzati negyed a Gyurcsány–Szilvásy páros újabb ingatlanbiznisze lehet, s persze, azt is, hogy Szilvásy teljesen alkalmatlan a feladata ellátására. Utóbbit a fideszes Demeter Ervin közölte annak kapcsán, hogy nemzetbiztonságis szakemberek is belekeveredtek az Egymásért alapítvány ügyeibe. A KDNP-s Nagy Andor szerint Fodor Gábor nem ért a környezetvédelemhez, míg Pesti Imre, a parlament egészségügyi bizotságának fideszes tagja már a jövőbe is látott, amikor kijelentette: Horváth Ágnes miniszterségétől semmiféle pozitív változást sem vár. Kövér László pedig úgy fogalmazott, hogy „minden óra, amit Gyurcsány Ferenc és társulata hatalmon tölt, az ország számára egy újabb csapás” .

Az MSZP is több fronton harcolt. Először a fideszes Meggyes Tamást igyekeztek rábírni, hogy kérjen bocsánatot Takács Albert ombudsmantól, akit egy parlamenti bizotsági ülésen sértegetett, majd Kósa Lajos, a legnagyobb ellenzéki párt egyik prominense, Debrecen polgármestere került a célkeresztbe. Neki azt rótták föl, hogy a Playboyban közölt fotón egy motoron feszít, azaz pontosan úgy fest, mint egy új arisztokrata. (Márpedig, mint tudjuk, a Fidesz indított harcot az új arisztokrácia ellen.) A szocialisták szóvivője kiosztotta Lázár János hódmezővásárhelyi polgármestert is, mondván, egy Fidesz-közeli kommunikációs cég (Várhegyi Attila egykori fideszes politikus vállalkozása) tanácsára ment bele a „halálkampányba”, azaz igyekezett hasznot húzni a mentőben elhunyt mindszenti férfi tragédiájából.

Hosszasan sorolhatnám még a példákat, de fölösleges. Itt tartunk ma. S persze, a jövő sem látszik túl biztatónak. Hiszen miért lennénk optimisták, amikor a pártok utánpótlás csapatai közül a Fidelitas az elbukott Eb-pályázat kapcsán „Elkúrtad, Feri!”-zik, míg a Fiatal Baloldal erre reflektálva „minden idők legkispályásabb közleményéről” beszél.

Ismétlem, ha maradéktalanul hinnénk a pártoknak, leszögezhetnénk: tisztességtelen, ostoba, korrupt politikusaink vannk. De nem hiszünk. Vagy mégis kellene?