BAMA

Vita nincs: az uzsorázás az egyik legundorítóbb bűncselekmény. Mások nyomorát, sőt, mint most Alsószentmártonban, mások éhségét használják ki a tettesek, még nagyobb reménytelenségbe taszítva őket. Hiszen a kamatok elől nincs menekvés. Illetve talán mégis lehet, ha az elkövetők oda kerülnek, ahova valók: a börtönbe. S most közülük sokan jó úton haladnak a rácsok felé, a rendőrség szinte nap nap után ad hírt uzsorások őrizetbevételéről.

Egy pillanatra se higgyük azonban, hogy most lettek annyian, hogy gyakorlatilag akárhol intézkednek az egyenruhások, belebotlanak legalább egybe. Szó sincs erről. Az üzelmek évek, sőt évtizedek óta zajlanak.

Alsószentmártonban, s másutt, az Ormánságban és Mohácson is lehetett hallani ilyesmiről, a szegénység vámszedőit látványosan mégsem háborgatták. Hogy miért nem, arra ugyan lehet több teóriát is gyártani, de nem feltétlenül érdemes. Szerintem az biztos, hogy nem azért nem buktatták le őket, mert minden rendőr korrupt, és ők is a kamatos emberek zsebében voltak, hanem azért, mert nem ez volt az egyik legfontosabb feladatuk. Nem ez volt az ukáz.

Most viszont igen. Pintér Sándor belügyér – nagyon helyesen – szabályos hadüzenetet hirdetett ellenük, s ennek már gyakorlati eredményei is vannak.

Azt azonban nem szabad elfeledni, hogy a bűnözés egy ágát sem lehet teljes egészében felszámolni. A nagy haszonnal kecsegtető ipart előbb-utóbb úgyis mások veszik át, a lecsukott bűnözők helyébe újak állnak. Így hát az igazi dicső tett az lenne, ha a szegénység ellen is hadat üzenne valaki, s az a hadjárat is sikeres lenne.