Kínai orvoslást is oktatnak majd a pécsi egyetemen

– Hogyan merült fel az ötlet, hogy a nem hagyományos orvoslás, mondjuk a kínai akupunktúra tanszéket kapjon a Pécsi Tudományegyetemen?
– Európában már több ország működtet hasonló tanszéket, az unió támogatja a kezdeményezést, talán forrásokat is biztosít hozzá.

– Eszerint szabad utat kaphat a csontkovács mesterség, a kézrátétel?
– Nem éppen úgy, ahogyan azt sokan gondolnák, de valami ilyesmiről van szó. A kínai gyógymód például több ezer éves, kiválóan működik. Másrészt iparágak épültek a természetgyógyászatra, a fitoterápiás szerek gyártására, és sokan élnek velük, orvosaik tudtával vagy tudta nélkül. Az igény egyre növekvő, miközben az országunkat is elárasztó készítményekkel és „gyógymódokkal” kapcsolatosan sem a fogyasztóknak, sem az egészség hivatott őreinek nincsenek megbízható információi. Nagy a káosz és az átverés ezen a területen, s nekünk kell megtalálnunk azt a köztes mezsgyét, amelyen biztonsággal járhatunk.

[caption id="" align="alignleft" width="350"] Dr. Huszár András, az Igazságügyi Orvostani Intézet vezetője: „A kínai gyógymód több ezer éves, és kiválóan működik”
[/caption]– Hogyan?
– A Magyar Tudományos Akadémia orvosi osztálya már tudományosan megalapozottnak ítélte a csak orvosok által végezhető kínai orvoslás, manuális medicina és neurálterápia ágakat, míg például az ajurvéda, tibeti medicina, homeopátia, biofizikai orvoslás, különféle böjtkúrák számára további bizonyítékokat, érveket hiányolt, de nem gátolta azok alkalmazását. A mi új tanszékünk – amit intézetünk, az Igazságügyi Orvostani Intézet fogad be – az említett első hárommal foglalkozna, bár oktatjuk majd a többit is, kritikai megjegyzések mellett.

– A komplementer medicina elnevezés kiegészítő orvoslást jelent. Milyen betegségek esetén alkalmazható?
– Széles a paletta. Mondhatnám úgy, hogy nagyon sok esetben amikor a hagyományos gyógyítás nem elég hatékony. Óvatosan fogalmaznék: például bizonyos igen súlyos állapotú, intenzív osztályokon fekvő betegeknél nagyon hasznos a komplementer medicinával való rásegítés. Ez a szakma nem a „gyógyszerek útján halad”, így a segítségével jelentősen lehet csökkenteni a gyógyszerek okozta mellékhatásokat, szövődményeket, megelőzhetők súlyos toxikus hatások.

– Milyen lesz az új tanszék? Oktatnak csak, vagy netán gyógyítanak is?
– Természetesen az a célunk, hogy a komplementer medicina tanszéke önálló intézetté legyen, ahol gyógyítani is fognak. Novemberben fel kell állítani az intézeti menedzsmentet, elő kell teremteni a működés feltételeit, minősített szakembereket kell hívnunk – köztük kínai orvosokat is. Abban reménykedem, hogy a tanszék eleinte el tudja majd tartani magát abból a posztgraduális képzésből, azoknak a tanfolyamoknak a bevételeiből, amelyeket orvosok részére szervezünk. Természetesen belépünk az egyetemi oktatásba szabadon választható kurzust indítva, amit majd később jó volna kötelezővé tenni. De hogy milyen szakvizsga keretében lehet majd a komplementer medicinából oklevelet szerezni – talán a belgyógyászat, ideggyógyászat jöhet szóba –, arról majd a szakminisztérium dönt.

– Az orvoskar professzorai mit szóltak mindehhez? Emlékezetem szerint a természetgyógyászatot néhány éve még megemlíteni sem lehetett bizonyos mérvadó szakmai körökben.
– Az új tanszék koncepciójának előterjesztésekor én is sokkal nagyobb ellenállásra számítottam. A egyetemi kari tanács ötven tagja közül mindössze hatan utasították el, kilenc tartózkodás mellett az elképzelést.

Sokan igényelnék

Dr. Huszár András, a Pécsi Tudományegyetem Igazságügyi Orvostani Intézetének igazgatója új tanszéket hoz létre az intézet falain belül. A tanszék a komplementer medicinát, a kiegészítő orvoslást és annak oktatását vállalja fel. Kínai orvoslást, manuálterápiát – a mozgásszervrendszer funkciózavarainak felismerését és gyógyítását szolgálja, speciális terápiás fogásokkal – és az úgynevezett neurálterápiát. Utóbbi az akupunktúrához hasonlóan az adott szervekhez tartozó reflexzónákon, akupunktúrás meridiánokon és az idegpályákon keresztül igyekszik szabályozni az egyes szervek működését. A tanszék elnevezése azért nem természetgyógyászat, netán alternatív gyógyászat, mert a fogalmak lejáratódtak, másrészt nem fedik pontosan a leendő pécsi tanszék szándékait. A tanszéket dr. Hegyi Gabriella belgyógyász, foglalkozás-egészségügyi szakorvos fogja novembertől „felépíteni”, aki a komplementer medicina hazai kiválósága. Felmérése szerint e kiegészítő gyógymódot megyénkben a betegek közel 20 százaléka igényli, miközben a hazai lakosság nyitottsága 30-50 százalékos. Az igénybe vevők között jellemző csoportok a nők, a középkorúak, az iskolázottabbak és a városlakók.